Ellentétben a különféle, csak Magyarországon világhírű művésznőkkel, Bánky Vilma a némafilmes korszak világszerte ismert ikonja lett. Az MGM filmstúdió nagyszabású marketing kampánnyal indította a színésznő amerikai karrierjét. Később ingatlanügynöknek és golfozónak sem volt rossz.
A némafilmek csillaga, a magyar Bánky Vilma, eléggé rövid, ámde igazi, világraszóló karriert csinált Amerikában. A bemutatott 24-ből mindössze 8 filmje maradt fenn épségben, ma alig tudják az emberek, ki is volt, de a hollywoodi Walk of Fame-en mégis kapott csillagot, mert ott úgy ítélték meg, hogy komolyan hozzájárult a film felemelkedéséhez.
Koncsics Vilma néven született Nagydorogon, egyszerű családban. Születési évként 1898 és 1903 közötti számok szerepelnek a különböző életrajzokban, de a legutóbbi kutatások szerint 1901 a hiteles. (Az eltérések főleg azért vannak, mert fiatalon kezdett játszani, és eleinte próbálta kicsit „öregíteni” magát, úgy vélte, akkor jobban elfogadják a szakmában.) Az egyszerűbben kiejthető Bánky nevet később vette fel külföldi karrierje miatt.
Rövid filmes pályafutása alatt (31 évesen halt meg) neki köszönhetően új fogalommal ismerkedett meg a mozijáró közönség: a vásznon megjelent a latin szerető. A nők őrjöngve rajongtak érte, a férfiak utálták, de megpróbálták utánozni.
Az olasz születésű, nehéz családi helyzetű fiú 1913-ban került Amerikába, itt akarta megalapozni a jövőjét. Karrierje eleinte nem nevezhető nagy ívűnek: New York-ban bértáncosként nőket szórakoztatott egy kávéházban, tánconként 10 centért. Aztán a sármos, jó mozgású és csinos fiatalember egyre elegánsabb körökbe került.
Los Angelesben kötött ki, és baráti tanácsra a filmszínészettel próbálkozott, egyelőre kevés sikerrel, csak néhány – természetesen néma – B movie-ban jutott neki szerep. Valentinóról ekkor még nem gondolta senki, hogy később ellenállhatatlan latin szeretőként robban be a filmvilágba.