Trendmanó

Trendmanó


A felfedezések kora

2021. december 13. - trendmanó

A felfedezések kora annak is érdekes lehet, akit amúgy a történelem részletei kevésbé érdekelnek. Az viszont talán igen, hogyan ismertük meg azokat a helyeket, ahová ma simán elröppenhetünk egy repülőgéppel, de ez sokáig nem volt lehetséges. Sőt, az emberek ezek létezéséről sem tudtak. Új bookazine.

cimlap_1.jpg

A világ kicsiny hely. Legalábbis régen az volt. Képzeljünk el egy térképet, ahol Európa határai részletesek és pontosak, ám Afrika és Ázsia pereme alig van felvázolva. Egyszerűen elvesztek a semmiben. És mi van Amerikával meg Ausztráliával és környékével? Felejtsük el.

A felfedezések kora mindent megváltoztatott. Az európaiak elindultak, hogy felfedezzék a földgolyót, amerre jártak, távoli civilizációkkal, gyönyörű épületekkel és a bőség gazdagságával találkoztak. Új földrészeket rajzoltak a térképeikre, és a zsákmányolt értékekkel töltötték meg a kincstáraikat.

Fordítás közben sok olyat tanultam, amit az iskolában nem említettek, de érdekes. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy forgassa örömmel ezt a bookazine-t. :) (Szerintem karácsonyi ajándéknak is szuper.)

Egyetem a középkorból - Oxford

meeting_of_doctors_at_the_university_of_paris_14thc_pd.jpgA nagyhírű oxfordi egyetem már sokszáz éves, de, a középkorban nem volt annyira békés ott az élet, mint ma. Létrejöttétől kezdve sok konfliktusba keveredett. Alapítólevele sosem volt, viszont autonómiája igen.

 

Előrebocsátom, a nyitókép a párizsi egyetemet ábrázolja egy 14. századi kéziratból, mert sajnos nem találtam hasonló oxfordi ábrázolást, de a középkori egyetemi fílinget ez is jól mutatja.

A középkori egyetemek az egyház segítségével jöttek létre, és többnyire uralkodók is támogatták őket. Ki-ki saját érdekei szerint. A pápák a vallási tanítások védelmét, szellemi utánpótlást vártak tőlük, és kitűnő kommunikációs fórumnak tekintették az egyetemet. Az uralkodók hatalmuk megerősítését, tanácsadást, és az igazgatási rendszer működtetésének segítését várták el az univerzitástól. Ha a király és a pápa szándéka találkozott, jó esélye volt az egyetemnek. Általában fontos volt a jó földrajzi elhelyezkedés is. Később hercegek is hoztak létre ilyen felső iskolákat (pl. Erfurt, Bécs), de ezeket kevésbé autentikusnak tartották a korban. Divat lett egyetemet alapítani.

Bármely egyetem csak az egyházi és a világi hatalom ellen felváltva folytatott vitákban tudta megszerezni fejlődésének garanciáját és az egyetem lényegét, az autonómiát. Mik lehettek egy egyetem előjogai?

  • Az immunitás, vagyis az egyetemen az állam tisztviselői nem intézkedhettek.
  • Az egyetemi polgárok a rektor bírói hatalma alá tartoztak.
  • Az önigazgatás elve, miszerint az egyetem ügyeit kizárólag saját választott tisztviselői intézték.

oxford_university_coat_of_arms_svg.pngNehéz kérdés, miért nem a fejlett Londonban alapították Anglia első egyetemét, miért egy kisvárosban, Oxfordban jött az létre a 12. század végén? 1167-ben II. Henrik király megtiltotta, hogy angol diákok a párizsi egyetemre járjanak, így sok diák Oxfordba ment, ahol már korábban is folyt oktatás (bár pontos adatok nincsenek a jellegéről). Az tudható, hogy 1180 körül odatelepítettek egy királyi igazgatási egységet és az egyházi bíróságot, így az akkori szabályok szerint Oxford volt az egyetlen hely, amely befogadhatta a külföldről érkező, ottani tanulmányok iránt érdeklődő diákokat (és professzorokat) is. Biztos alapítási időpont nem ismert. A városban az egyetem (más néven studium generale) nem felsőbb utasításra jött létre, hanem mert a tanárok és a diákok ott gyűltek össze, oktatás és tanulás céljából. Így ennek a máig viruló, elég patinás egyetemnek nincs is alapító okirata (statútuma)!

Tovább

Kesztyűs kézzel (1.)

handschuh_palermo_c1220_holyromanemperors.jpgA kesztyű az egyik legrégebbi kiegészítője az emberi ruházkodásnak és tevékenységeknek. Nem tudjuk, ki találta fel, de a mai napig töretlenül használjuk. Főleg a középkori kesztyűtrendek közt keresgéltem.

tutankhamon_vaszonkesztyu.jpgA régészek Tutankhamon egyiptomi fáraó sírjában is találtak vászonból készült, díszített kesztyűmaradványokat, ő pedig elég régen élt (i.e. 1342 körül-i.e. 1324). Ott a kesztyű királyi ékítménynek, a hatalom szimbólumának számított.

young_boxers_fresco_akrotiri_greece_knosszosz_fresko.jpgAz ókori szerzők közül többen megemlékeztek róla, ezt hosszú lenne részletezni. Azt talán érdemes megemlíteni, hogy a görögök és a rómaiak leginkább egyujjas kesztyűt hordtak, és csak munkához, kézvédőnek használták. Volt még ujjatlan kesztyűjük, amit akkor használtak, ha a munkához az ujjak ügyes mozgatására volt szükség (pl. varrás). Azért egy knosszoszi freskón találtak bokszkesztyűt is. Ezt tekintik az egyik legrégebbi kesztyűábrázolásnak.

haromujjas_cathedral-of-st-john-the-baptist-maurienne-france_15thc.jpgRégtől fogva elég sokoldalú tárgy, mivel védheti a kezet munka közben, óvhat a hidegtől, piszoktól, és lehet trendi divatcikk. Több formája is kialakult, a jól ismert egyujjas és ötujjas formán kívül létezett háromujjas munkakesztyű is, ezt talán kevesebben tudják. Itt egy kőben megörökített párt mutatok, ez Franciaországban látható (Saint-Jean-de-Maurienne, Keresztelő Szent János templom).

Tovább

Vérnyúl, harci csiga, péniszfa – zavarba ejtő képek középkori kéziratokon

battle_with_snail_2_gorlestonpsalter.jpgA nagy becsben tartott, gazdagon díszített középkori kódexek, imakönyvek ábrái között sok groteszk alakot lehet találni lapszéldíszként. Hogy került a fenékmutogatás, hányás és sok egyéb bizarr kép a többnyire mélyen vallásos szövegek illusztrációi közé? A történész kutatók vitatkoznak a magyarázaton, és van köztük, aki álszent módon nem is vesz tudomást ezekről.

laying-eggs.jpgA British Library gazdag középkori kéziratgyűjteménnyel rendelkezik, és többek közt digitalizálta a Gorleston Psalter nevű 14. századi zsoltároskönyvet, erre találtam rá a neten. A sok képpel ellátott könyvnek nem annyira az iniciálékat díszítő, „szabályos” alkotásai keltették fel a figyelmemet, inkább a lapszéldíszein (marginalia) volt mit böngésznem. A középkori könyvek lapszéldíszei általában tartalmilag nem kapcsolódtak szervesen a szigorúan vett szövegtesthez. Előfordulnak köztük életképek (pl. szántóvető, kovács, vadász), de sok helyen felbukkan egyfajta fejre állított világ is, furcsa, többször ember-állat keverékéből megalkotott figurák, nehezen értelmezhető jelentek, néhol eléggé alpári ábrázolások. Így aztán megnéztem más fennmaradt kéziratok lapszéli rajzait is: hasonlóan abszurd dolgokat láttam.

grotesques_gorlestonpsalter.jpgGondoltam, megosztom, miket találtam. Lehet gondolkodni, vajon mi a fenét jelenthetnek, de úgy tűnik, egy trend volt ez akkoriban. Persze, tudom én, minden szimbolikus jelentéssel bír, de pontosan milyennel is?

A párizsi Notre Dame székesegyház híres, furcsa, gnóm vízköpőit biztos sokan látták (akár élőben, akár filmen), ezek a groteszknek az építészetben mutatkozó megnyilvánulásai. A groteszk a korabeli kéziratokban is megjelent. De mit nevezünk groteszknek? A wikipédiás meghatározás szerint a félelmetes, torz és fenséges vonások ötvöződése a kedves, néha komikus elemekkel, a rémület és nevetés együttes hatását váltva ki. Hát kétségtelenül ilyesmi alakok tűnnek fel a középkori kódexek margóin.

summer-volume-of-the-breviary-of-renaud_marguerite-de-bar_metz_c1302-1305.jpgEgy röpke kitérő. Mi a kódex? Eredetileg összehajtogatott ívekből álló, összefűzött, kézzel írt könyv, fatáblák közé kötve. Tehát nem feltétlenül történeti vagy vallási munka, más témájú is lehetett, de sokáig leginkább a valláshoz kötődött. A könyv a középkorban igen drága mulatság volt, lassan, kézi munkával készült, sokba került az anyaga (pergamen), sokáig tartott kidíszíteni iniciálékkal és képekkel. Utóbbit az illuminátorok csinálták. Kis túlzással: hosszú ideig inkább luxus vagyontárgynak számított, mint olvasnivalónak, de a képeket még a nehézkesen olvasó tulajdonosok is nézegették. (Néha azt gondolom, ez ma is pont így van.)

Vissza a fura képekhez. Például a Gyalog galoppban megismert vérnyúl nem egyszerűen a Monty Python csoport vicces elmeszüleménye, középkori előzményei vannak. A csoport egyik tagja és szerzője, Terry Jones egyben történész is, aki otthonosan mozog a középkori kéziratok világában, vélhetően sok vérszomjas tapsifülessel találkozott a kódexek lapszéldíszei közt, és ez megihlette.

Tovább
süti beállítások módosítása