Trendmanó

Trendmanó


Baszk főkötő – a betiltott szexuális szimbólum

2015. november 29. - trendmanó

weiditz_trachtenbuch_121-122_1529_k.jpgA baszk nők évszázadokon át büszkén viselték trendi, egyedien megformált fejdíszüket, de misére nem mehettek benne, mert az egyház férfi falloszra emlékeztető, szemérmetlen jelképnek tekintette a főkötőt. Be is tiltották. Többször.

weiditz_trachtenbuch_125-126_1529_vv.jpgA híres baszk főkötőről sokan azt gondolják, hogy a középkori, cukorsüvegre emlékeztető fejfedő, a hennin leszármazottja, pedig egyáltalán nem. A tocado vascót sokkal régebben, a 12. századtól kezdték hordani a baszk nők, a hennin pedig csak a 15. században jött divatba az európai hölgyek körében.

Típusra sem azonosak, mert a hennin egy merev vázra épített kalap volt, a baszk főkötőt pedig egy több méter hosszú vászon- vagy selyemsálból tekerték-kötötték fejükre a nők. Tulajdonképpen inkább a turbánnal áll rokonságban, ami nem is olyan nagy csoda, hiszen a 700 éves mór uralom az egész Ibériai-félszigeten hagyott különféle nyomokat.

azkaine.jpgsansebastian.jpgA „szemérmetlen fallikus szimbólum”, ahogy a szigorú (és erős szexuális töltetű fantáziával küzdő) egyházatyák később nevezték, sok dolgot elárult ugyan viselőjéről, de a férfi nemi szervhez ezeknek az információknak egyáltalán nem volt közük.

Tovább

Abszurd kalap és extra magas homlok

allegory_philosophy_v.jpgA 15. század során egy különös, kúp formájú, fátylas kalap, a hennin közel 60 évig(!) trendi női viselet volt, magas homlokkal kombinálva. Mai szerepe már csak annyi, hogy ha gyerekünk tündérkirálylány szeretne lenni farsangkor, kikölcsönözhetünk neki egy tüll ruhacsodát varázspálcával, csúcsos föveggel, és kész a tökéletes jelmez. Vagy esetleg mi is felveszünk egy hennint, ha középkori várúrnőként kívánunk tündökölni egy jelmezbálban.

ladybeatrice_cornette.jpgAz abszurd kinézetű, magasba nyúló hennin az 1430-as évektől kezdett terjedni, először a nemesasszonyok körében. De volt egy nem kevésbé abszurd elődje is, a vízszintesen terjeszkedő cornette, vagyis kétszarvú kalap. Utóbbi is függöny nagyságú fátyoldísszel büszkélkedhetett, és a középkori keskeny ajtókat tekintetbe véve, joggal feltételezzük, hogy viselője csak lapjával tudott átvergődni egyik helyiségből a másikba. Korabeli hiteles ábrázolásként bízvást elfogadhatjuk például az angliai Arundel várának templomában lévő síremléket, amelyen a portugál származású Lady Beatrice, Arundel 12. earljének felesége látható irdatlan méretű cornette-ben. Márványban megörökítve.

burgundian_style.jpgA középkori divathölgyek egy darabig feszegették a trendi női fejfedő vízszintes kiterjedésének határait (ne feledjük, nem volt könnyű a fejen sikkesen egyensúlyban tartani a szarvas kalapkölteményt), majd – mivel a divat szeszélyes – áttértek a magasság meghódítására. Erre a célra kitűnően megfelelt a szép anyagokból készített felmagasodó kúpkalap.

hennin_csucsos_.jpgAz előforduló méretekről eltér a kutatók véleménye, a becslések 30-tól akár 90 cm-ig terjednek. Általában a csonka kúp formájú kalapok voltak a szolidabb méretűek. A kúp nem függőlegesen állt a hölgy fején, mindig kicsit hátra ferdítve illesztették fel.

A viselet Burgundiában és más francia területeken volt a legnépszerűbb, de Angliában, Észak-Európában, Magyarországon, Lengyelországban is hordták.

Tovább
süti beállítások módosítása