Trendmanó

Egyetem a középkorból - Oxford

2017. április 09. - trendmanó

meeting_of_doctors_at_the_university_of_paris_14thc_pd.jpgA nagyhírű oxfordi egyetem már sokszáz éves, de, a középkorban nem volt annyira békés ott az élet, mint ma. Létrejöttétől kezdve sok konfliktusba keveredett. Alapítólevele sosem volt, viszont autonómiája igen.

 

Előrebocsátom, a nyitókép a párizsi egyetemet ábrázolja egy 14. századi kéziratból, mert sajnos nem találtam hasonló oxfordi ábrázolást, de a középkori egyetemi fílinget ez is jól mutatja.

A középkori egyetemek az egyház segítségével jöttek létre, és többnyire uralkodók is támogatták őket. Ki-ki saját érdekei szerint. A pápák a vallási tanítások védelmét, szellemi utánpótlást vártak tőlük, és kitűnő kommunikációs fórumnak tekintették az egyetemet. Az uralkodók hatalmuk megerősítését, tanácsadást, és az igazgatási rendszer működtetésének segítését várták el az univerzitástól. Ha a király és a pápa szándéka találkozott, jó esélye volt az egyetemnek. Általában fontos volt a jó földrajzi elhelyezkedés is. Később hercegek is hoztak létre ilyen felső iskolákat (pl. Erfurt, Bécs), de ezeket kevésbé autentikusnak tartották a korban. Divat lett egyetemet alapítani.

Bármely egyetem csak az egyházi és a világi hatalom ellen felváltva folytatott vitákban tudta megszerezni fejlődésének garanciáját és az egyetem lényegét, az autonómiát. Mik lehettek egy egyetem előjogai?

  • Az immunitás, vagyis az egyetemen az állam tisztviselői nem intézkedhettek.
  • Az egyetemi polgárok a rektor bírói hatalma alá tartoztak.
  • Az önigazgatás elve, miszerint az egyetem ügyeit kizárólag saját választott tisztviselői intézték.

oxford_university_coat_of_arms_svg.pngNehéz kérdés, miért nem a fejlett Londonban alapították Anglia első egyetemét, miért egy kisvárosban, Oxfordban jött az létre a 12. század végén? 1167-ben II. Henrik király megtiltotta, hogy angol diákok a párizsi egyetemre járjanak, így sok diák Oxfordba ment, ahol már korábban is folyt oktatás (bár pontos adatok nincsenek a jellegéről). Az tudható, hogy 1180 körül odatelepítettek egy királyi igazgatási egységet és az egyházi bíróságot, így az akkori szabályok szerint Oxford volt az egyetlen hely, amely befogadhatta a külföldről érkező, ottani tanulmányok iránt érdeklődő diákokat (és professzorokat) is. Biztos alapítási időpont nem ismert. A városban az egyetem (más néven studium generale) nem felsőbb utasításra jött létre, hanem mert a tanárok és a diákok ott gyűltek össze, oktatás és tanulás céljából. Így ennek a máig viruló, elég patinás egyetemnek nincs is alapító okirata (statútuma)!

Magyarországról is utaztak Oxfordba tanulni vágyók, különösen azért, mert a kor egyik híres teológusa, Alexander Neckham ott tanított. Az első név szerint ismert oxfordi diák egyébként Magyarországi Mikós volt, akinek tanulási költségeit az angol királyi udvar fizette (beleértve két szolgája fizetségét is).

mob_quad_mertoncollege_1288-1378.jpgAz oxfordi egyetem folyamatosan viszálykodott a várossal. 1208-ban kezdődött. Egy diák megölte szerelmét, majd elmenekült a városból, mire a felháborodott polgárok megtorlásként felakasztottak két (ártatlan) diákot. Válaszként a tanárok beszüntették az oktatást, és elhagyták a várost. Az áldatlan állapotok elég lassan, 1214-re szűntek meg, amikor a pápa követének segítségével készült az egyetem számára egy szabályzat, amely meghatározta az egyetem szabadságjogait. Pár év múlva kiegészítették a király rendeleteivel, amelyek pontosan előírták a kancellár (az egyetem vezetője), a professzorok, a diákcsoportosulások feladatait, és biztosították az egyetem autonómiáját mind a püspökkel, mind a városi hatóságokkal szemben.

A városnak a két diák feletti igazságtalan ítélkezésért jóvátételt kellett adnia: minden évben Szent Miklós napján meg kellett vendégelnie száz diákot (ez a hagyomány fennmaradt). A vitás ügyek rendezésére pedig létrehoztak egy testületet egyetemi és városi emberekből. Persze továbbra is volt sokféle viszálykodás a város és az egyetem közt. 1355-ben például Szent Skolasztika napján egy kocsmai verekedés tört ki a diákok és a polgárok között, folytatásaként a városiak még meg is ostromolták az egyetemet. (És ez csak két példa volt.)

johnwycliffe_2_oxford_pd.jpgDe nem csak ilyenfajta hadakozás fordult elő. Az 1360-as évektől Oxfordban tanult, majd tanított John Wycliffe teológus, vallásújító. Itt fejtette ki először a katolikus egyházat radikálisan támadó nézeteit. Az aktuális pápa kérte is az egyetem kancellárját, utasítsa Wycliffe-et tanai visszavonására. Nem vonta vissza. Az egyetem nem adta ki őt a pápai igazságszolgáltatásnak, sőt engedték elszökni. Ez persze nem javította viszonyukat az egyházzal, amely ezért hosszú évtizedekig nem bővítette az egyetem jogainak körét. Hosszan lehetne még sorolni az egyetem középkori egyházi és világi összeütközéseit, de mindet túlélte.

A különböző egyetemek történetében mindig voltak konfliktusok. Ezek rendezésére sokféle megoldás születhetett. Ha nem jutottak dűlőre, akkor végső megoldásként az egyetemek éltek a szecesszió lehetőségével (Oxford nem kényszerült erre, ott csak részlegesen történt ilyen az 1208-as események következtében). Ez kivonulást jelentett, és viszonylag könnyen megtehették, mivel még nem rendelkeztek nagy könyvtárakkal, értékes állandó épületekkel. A professzorok és a diákság költöztetése nem okozott áthidalhatatlan nehézséget.

Az ilyen kivonulások végeredménye kétféle lehetett. Ha sikerült megszüntetni a konfliktust, az egyetem visszaköltözött eredeti helyére, ha nem lehetett egyezségre jutni, akkor egészen más városban, új környezetben eresztett gyökeret. Úgy tűnik, ebben sem változott a világ sok évszázad alatt, pedig úgy hinnénk, ma ez nem olyan egyszerű, hiszen például épületeik és jelentős könyvtáruk is van az egyetemeknek. A szellemi értékek, oktatók, diákok persze könnyebben mozdíthatók. Az biztos, hogy egy ilyen végleges kivonulás régen is veszteség volt, és – ha megtörténik – ma is az.

Segítségemre volt Mikonya György: Az európai egyetemek története című könyve és több netes forrás, főleg a University of Oxford weboldala.

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr3912413549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2017.04.10. 10:36:41

A nyitóképet elnézve azért nem volt olyan laza a hallgatók helyzete, mint ma... Viszont ha az állam még két szolgájukat is fizette, akkor azért ki lehetett bírni... :)

Komolyra fordítva: az egyetemi autonómia mindig is csípte a helyi földesúr/város/püspök szemét, ezért ők az egyetemi oktatás ellehetetlenülésében voltak érdekeltek. Szerencsével is járhattak, ha az új uralkodónak is valami gondja volt az intézménnyel.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2017.04.10. 19:05:15

@kugi: Úgy látom, kezdettől mindenki szemét csípte az egyetemi autonómia, ezért az egyetemeknek folyamatosan küzdeni kellett: hol az egyház ellen az uralkodó segítségével, hol az uralkodó ellen az egyház segítségével, hol a székvárossal csak úgy simán. Akkor keletkezett nagyobb gond, amikor az egyház és az uralkodó érdeke egybeesett és nem az egyetem érdekében szövetkeztek, ilyenkor az intézmény pórul járt. Viszont valamelyik hatalmasságnak előbb-utóbb szüksége volt az egyetemeken felhalmozott tudásra, ezért végül az autonómiájukat csak meg tudták őrizni (nem könnyen). A szecesszió mondjuk igen nagy presztízs veszteség volt, az otthagyottak nem örültek szívből, ha valahonnan elköltözött egy egyetem.

Bicepsz Elek77 2017.04.10. 23:26:34

"Az egyetem a Cambridge-ben 1209-ben letelepedő tudósok társulatából nőtte ki magát, akik – a korabeli feljegyzések szerint – Oxfordból menekültek el a helyi lakosokkal történt összetűzéseket követően.[2] A két régi angol egyetemnek számos közös vonása van, együttesen pedig gyakran Oxbridge néven hivatkoznak rájuk
Illett volna ide irni!

Bicepsz Elek77 2017.04.10. 23:32:25

@kugi: @trendmanó:
Az egyhaz tartitta fenn, vagyis inkabb a helyi huberbirtokosok.
A varos problemaja meg inkabb az volt, mint egy katonai kaszarnyacal: a sokkiehezett kan(nok nem tanultak ott ugye) rament a varos nőtagjaira, de pl. egy nemi erőszakot akar nem a varos itelhetett meg, hanem a rektor(aki altalaban a diakja partjat fogta) ezert "sajat kezukbe" vettek neha az igazsagszolgaltatast. Amugy pl Parizs egyeteme idonkent időnként pl a szazeves haboru alatt bűnözők tanyaja volt.
Az osztondijat nem a ket szep szemewrt adtak barkibek, hanem kesobb le kellett dolgozni(vagy mint Janus Pannonius: a gazdag nagybacsi fizette kozpenzbol valószínűleg...).

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2017.04.11. 07:27:02

@Bicepsz Elek77: Egyáltalán nem volt célom a cambridge-i egyetemmel foglalkozni ebben a posztban, de azért köszi a kiegészítést. Egyébként maga a cambridge-i egyetem úgy tartja nyilván, 1226-ra gyűlt ott össze annyi tudós, hogy már szervezetet hoztak létre, amelynek hivatalos képviselője, vezetője a kancellár (nem rektor, mint Párizsban) volt. Ez volt az első olyan egyetem, amelynek a létrejöttében szerepet játszott egy részleges szecesszió, és ez valóban az Oxfordból elköltöző tanárokat jelentette.
És bár a hasonlóságok miatt valóban gyakran Oxbridge néven szoktak együttesen a két egyetemre hivatkozni, mindkettő ragaszkodik a saját identitásához, és külön határozza meg magát.

Terézágyú 2017.04.11. 15:34:35

Szóval egy világhírű egyetem van egy Ökörgázló nevezetű településen...

Terézágyú 2017.04.11. 15:38:28

"Az oxfordi egyetem folyamatosan viszálykodott a várossal."

Az ilyesmit mi el se tudjuk képzelni. Hogy a környezet ellenkezése ellenére megmaradt, sőt fejlődött az intézmény.

Terézágyú 2017.04.12. 17:18:52

@trendmanó:
Ugye nem gondolunk bele, hogy ennek a fennkölt, jó hangzású városnévnek bizony van jelentése...
És mi lenne ha egy hasonló magyar településen lenne egy egyetem, vagy hasonló...?

Mint ahogy abba sem gondolunk bele, hogy: - Milyen kocsid van? - Gázló Korona Viktória...

_Epikurosz_ 2017.04.13. 11:29:49

Egyetem ott van, ahol a professzorok vannak. Ha Párizs mellett az erdőben, akkor ott. Ha Bolognában a kolléga kisszobájában, akkor ott. Ha Finnországban egy börtönben, akkor ott. Egy helyen nincs: ahol nem kívánnak lenni - hiába nevezik azt az izét hivatalosan egyetemnek. Jól gondolja meg mindenki, milyen vágyakat kelt!