Trendmanó

Trendmanó

Barátok könyve – századokkal ezelőtti Facebook (vagy LinkedIn)

2016. július 17. - trendmanó

johanjacobfirnhaber_album_amicorum_1614.jpgA 16.-17. században is építettek az emberek trendi közösségi hálót, csak kicsit nehézkesebben, mint ma. Akkor papír alapon működött: emlékkönyvekbe írták be nevüket, gondolataikat a barátok, rokonok, újonnan szerzett ismerősök. (Gyakran rajzoltak-festettek is bele, némelyikbe selfie is került.) Ez volt az album amicorum.

album_amicorum_van_jacob_van_bronckhorst_van_batenburg.jpgAz ős-Facebook a latin album amicorum (barátok könyve) névre hallgatott, és többnyire nemesifjak hurcolták magukkal Európában tett körútjukon, vagy tanulóéveik alatt. Általában gyönyörű, bőrkötésű, üres lapokból álló könyvvel indultak, és amerre jártak, tanáraik, diáktársaik, esetleg híres emberek ebbe írtak bibliai idézeteket, intelmeket, tréfás utalásokat, szimbolikus üzeneteket, ajánlásokat vagy akár tudományos igazságokat.

1635_album_amicorum.jpgA műfaj eredetileg német területekről indult. Tulajdonképpen tekinthetnénk egyszerűen emlékkönyvnek, amit évtizedek múltán fel lehetett lapozni, és mutogatni az emlékeket az unokáknak, de ennél többet jelentett. Az aktív kapcsolattartás jelképe/eszköze volt.

juliana_de_roussel_no_poroloval.jpgNem csak az előkelő fiatalembereknek volt ilyen, a fiatal hölgyek is kedvet kaptak hozzá. Ha tartalom szerint közelebbről megvizsgáljuk, a női albumok a Facebookra emlékeztetnek, míg a férfiaké inkább talán a LinkedInre.

A férfiak, akik útjuk során rendszerint európai nagyvárosokban, egyetemi központokban fordultak meg, legtöbbször a hasznosítható, professzionális kapcsolatokra koncentráltak. Albumukba lehetőleg fontos emberekkel, tudósokkal, híres tanárokkal, nagyreményű diáktársakkal, művészekkel írattak bejegyzést. Ahogy a könyv megtelt, kirajzolt egy komoly kapcsolati hálót, amit aztán levelezés útján tartottak fenn, és hasznosítottak későbbi üzleti, művészeti vagy tudományos tevékenységük során. Ez a megközelítés ugye inkább a mai LinkedIn jellegzetessége.

album_amicorum_page_6.jpgalbum_amicorum_page.jpgA női könyvekben több a személyes kapcsolat megerősítése, kedvenc divatos dalok szövegének megosztása a barátnővel, vers (akár saját költésű), szerelem, önarckép (= selfie), apró díszítések (szivecske, virág, falevél), megjegyzések mások bejegyzéseihez (= kommentek). Ez inkább a Facebookra jellemző. A lányok, nők nem utazgathattak szabadon a világban, ezért is más jellegű, bensőségesebb az a barátok könyve, amit ők vezettek. A fiatalemberek előszeretettel készítettek szerelmi szimbolikájú bejegyzéseket a vonzó kisasszonyok albumaiba. Udvarlási célból.

Persze ennyire nem lehet szétválasztani a két nem által vezetett albumokat, csak próbáltam érzékeltetni a mai lehetséges párhuzamokat. Nem önálló gondolatom ez (sajnos): egy holland kutató, Sophie Reinders egész projektet alapozott arra, hogy a régi emlékkönyveket összevesse a mai közösségi médiával. Nem véletlen, hogy ez egy holland ötlet, ugyanis – bár mindenütt trendi volt Stammbuch (németül például így nevezték) – a hollandusoknál igen nagy számban maradtak fenn teljes és ép, korabeli albumok.

Nem kell azt gondolni, hogy a férfi emlékkönyvek csak száraz, érdekalapú kapcsolatlisták lettek volna, megjelentek bennük a baráti, tréfás, akár pajzán elemek. Elvégre ez a műfaj is az egyetemen alakult ki, mint a Facebook.

Nézzünk például egy német diákot, Burchard Grossmannt, aki európai körútja során különböző egyetemeken (Lipcse, Jéna, Altdorf, Leiden, Hága) fordult meg. Neki két albuma is volt. Az egyikbe diáktársai és professzorai írtak, a másik inkább úti album jellegű. Ő 1634-ben megszerezte Rembrandt portréját és bejegyzését, mit nem adnánk érte, ugye? Komoly.burchard_grossmann_rembrandt_1634_1.jpg

Viszont szintén az ő albumában található az a nőket ábrázoló kép, ahol az egyik hölgy sötét, mindent fedő ruháját fel lehet hajtani és alatta láthatóvá válik hívogatóan színes bugyogója, valamint emeletes cipője, a chopine. A szexinek számító illusztrációs megoldás nyilván nem szigorúan a tudományos kapcsolatok ápolását szolgálta.burchardgrossmann_1-2.jpg

joost_van_ockinga_1570-75.jpgEz a vidáman kocsikázó diáktársaságot ábrázoló rajz bizonyos Joost van Ockinga (Franciaországban, Douai-ban járt egyetemre) albumában található, bizonyítja, hogy a diákélet az 1570-es években sem csupán tanulásból állt. (Joost aláírását és címerét egyébként véletlenül felfedezték egy másik diáktársa fennmaradt albumában.)

Papír alapú közösségi hálójukon értelemszerűen nem fotókat vagy videókat osztottak meg, hanem albumukat illusztráltatták. A könyveket díszítő rajzokat, vízfestményeket, címereket sokszor profikkal készíttették az emlékkönyvek tulajdonosai. Tehetősek lévén, nem sajnálták rá a pénzt. Így készültek általában a selfie szerepű portrék is.

juliana_de_roussel_album.jpgjuliana_de_roussel_ca1616.jpgMint például Juliana de Roussel 1600-as évek eleji albumában, amelynek már a borítója is gyönyörű. Aztán rögtön az elején találunk egy ábrázolást a tulajdonosról.

Nem lehet panaszunk, ki van díszítve rendesen: galambpár, puttó, oroszlán, leopárd, divatos ruha, megvan itt minden, ami trendinek számított akkoriban.

margarethahaghen_event_page.jpgA barátok könyvében találni olyasmit is, ami egy Facebook event page-re emlékeztet, több személyes megjegyzéssel. Margaretha Haghen 1564-es albumában például két oldalon emlékeznek meg az ifjú hölgy által rendezett összejövetelről a vendégek, többek közt egy kis versben, ahol leírják, nem is bírtak hazamenni a farsangi mulatságból, mert annyira becsíptek a szerelemtől, hogy a palacknak is a fenekére néztek.

balassi_albumbejegyzes.jpgMagyar vonatkozások is vannak természetesen, most itt csak egyet mutatok. Balassi Bálint aláírását Haymb von Reichtensteyn albumában. A bejegyzést Gömöri György irodalomtörténész fedezte fel (1984-ben tette közzé először a Magyar Könyvszemlében), én egy elég vacak fekete-fehér képet találtam csak az aláírásról és az album külsejéről, de azért érdemes rápillantani. Úgy olvastam, Balassi bejegyzése és aláírása dátum nélküli – feltételezhetően valamikor az 1580-as években írta –, és latin nyelvű. Arról szól, hogy életünket a haza javára kell fordítanunk. Keresztneve latinosan szerepel: Valentinus Balassi.

A 16. század második felétől lett divat a barátok könyve, de a 17. században és még a 18.-ban is igencsak virágzott a trendi műfaj. Minél többen írtak valakinek az emlékkönyvébe, annál inkább láthatta a világ, hogy az illető elfogadott társasági személy, és népszerű is.

Idősebbek még emlékezhetnek egy késői, kissé elfajzott oldalágra: az 1960-as években eléggé divatos kapcsos emlékkönyvekre, amelyekbe kiskamasz lányok lelkesen írattak és rajzoltattak barátnőikkel. Csak az számított, hogy hány bejegyzés készül, az mutatta, ki áll a népszerűségi lista élén. A nem túl magvas gondolatokat és a (többnyire kevéssé sikerült) rajzokat nem igazán nézték, csak számolták. Végül ki is múlt ez a szokás. Aztán némi szünet, és jött a Facebook.

 

A magyar vonatkozások iránt esetleg tudományos szinten érdeklődőknek Gömöri György munkáját ajánlom: http://www.holmi.org/2005/02/gomori-gyorgy-%E2%80%9Ebaratok-albuma%E2%80%9D-%E2%80%93-jegyzetek-egy-muvelodestorteneti-forras-tortenetehez

Akit nem riaszt a holland szöveg (barátunk, a Google fordító sajnos hollandból sem teljesen perfekt), a Koninklijke Bibliotheek oldalán sok érdekes album amicorum képet találhat, én főleg itt garázdálkodtam: https://www.kb.nl/themas/vriendenboeken

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr448897108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2016.07.18. 09:52:48

Ez nagyon érdekes! Nem is tudtam, hogy voltak ilyenek. Ma is tanultam valamit. :)

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2016.07.19. 07:20:19

@kugi: Örülök, hogy érdekesnek találtad. :)

Pancsuri 2016.07.26. 23:02:41

Erdekes tema, es olyan jol el tudom kepzelni hogy akkor ez micsoda hypenak szamithatott!:-) nem sokat valtoztunk..
Apro megjegyzes: en 90-ben szulettem es alsos koromban nagyon mentek a baratsagfuzetek, meg a tanitonenink is rajzolt bele, nem tudom ez mennyire lehetett kiugro eset, de minden lanynak volt par evig. Es akkoriban ismertem meg en is az anyukamet a 70es evekbol-nagyon jopofa volt!

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2016.07.27. 07:51:18

@Pancsuri: Őszintén szólva nem vizsgáltam, hogy mi volt a helyzet a 90-es években, de amennyi információra szert tettem, abból az derült ki, hogy akkor már nem volt ez országos őrület. Azért írtam, hogy ez egy oldalág, mert a 20. század második felében leginkább a 14 év alatti korosztályban, és egyértelműen lányok körében volt népszerű, fiúk vagy felnőttek nem voltak rákattanva. Attól még nyilván jópofa dolog később visszanézegetni. :)))
süti beállítások módosítása