Trendmanó

Lugosi Béla, a horrormitológia filmes megalapozója

2016. július 03. - trendmanó

lugosi-bela-dracula_04.jpg85 éve mutatták be a híres filmet, Drakula klasszikus megformálója pedig már 60 éve nincs köztünk, de hatása máig kitart. A filmes horror trend népszerűsége folyamatosan növekszik, ami Lugosi fővámpír tevékenysége nélkül valószínűleg nem így lenne.

bela_lugosi_18.jpgTemesvártól nem messze, Lugoson született 1882-ben Blaskó Béla Ferenc Dezső, akit mi már Lugosi Béla néven ismerünk. 12 éves korában megelégelte a szervezett oktatásban való részvételt, otthagyta az iskolát, és elszökött otthonról is. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát, és hamarosan színházrajongó lett. Nyilván különböző utazó társulatok előadásait látta csak, de ez elég volt. A jó kiállású fiatalember színésznek állt, több társulatnál játszott.

lugosi_bela_fortepan_1912.jpg1912-ben már felvette tagjai közé a Nemzeti Színház, mégpedig amorózó szerepkörbe. A Nemzetinek szüksége volt a vérfrissítésre, vonzó ifjakra: bizonyos szerepeket nevetséges lett volna a mégoly elismert, de már idősödő színészekre osztani.  (Ez a kedvenc képem róla, itt 30 éves, és a látvány alapján érthető, miért csapott le rá a Nemzeti... Forrás: Fortepan, adományozó: Saly Noémi.) Lugosi nagyon népszerű lett, de tehetségéről nem mindenkit sikerült meggyőznie.

Például Hevesi Sándor Görögtűz című darabjában alakított szerepéért így kritizálta Kosztolányi Dezső: „Lugosi Béla délceg jelenség, a frakk úgy áll karcsú termetén, mintha ráöntötték volna, s láttára a nézőtér hangosan felsóhajt, de vajon ki hiszi el ennek az egyébként kellemes embernek, hogy civilben genfi egyetemi tanár? Nem, ő mindvégig csak igen csinos, magyar hősszerelmes.” (Pesti Napló, 1918. május 4.) Nem tudni, Kosztolányi nem volt-e elfogult egy kicsit, mert később Lugosit mindenütt tehetségesnek ítélték.

Mindenesetre nemcsak a színpadon játszott sikerrel, hanem 1917-1918 között 12 magyar némafilmben is szerepelt. A filmekben Olt Arisztid művésznéven jelent meg.

Az első világháborúban önkéntesként szolgált, meg is sebesült (sok év múlva, állandó fájdalmai miatt ez közvetve hozzájárult morfin függőségéhez), ki is tüntették. A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a színész szakszervezet megalakításában, a bukás után a kényszerű emigrációt választotta.

leatherstocking.jpgEgy darabig Bécsben, majd Berlinben élt, sokat filmezett is, például több Karl May indiántörténet némafilmes feldolgozásában is szerepelt. Egy 1920-as képet találtam, amelyen Lugosi, mint Bőrharisnya látható. Komolyabb karriert szeretett volna, ezért távolabbra tekintett, és el is indult. 1920-ban érkezett az Egyesült Államokba egy szállítóhajó gépészeként, és hivatalosan állampolgárságért folyamodott.

Angolul alig tudott, létrehozott hát egy magyarokból álló színtársulatot, a New York-i magyar kolóniának játszottak. Közben persze szeretett volna angol nyelvű szerephez is jutni, ez először 1922-ben sikerült neki. Nyelvtudása még mindig hiányos volt, tehát szerepét fonetikusan tanulta meg. Erős magyar akcentusa volt (ez meg is maradt), de mégiscsak tehetséges lehetett, mert újabb szerepekre hívták, és egy csomó némafilmben is szerepelt.

A kiugrási lehetőség 1927-ben jött el: felkérték a Drakula című színdarab főszerepére. A Broadway produkció őrült sikert aratott, már 261 előadást ért meg, mielőtt egy szintén nagyon sikeres, hosszú, országos turnéra indultak vele. Lugosi alakítását mindenütt dicsérték. A Universal Pictures elhatározta, hogy megfilmesíti a tömegeket vonzó történetet.

vlad_tepes_001_pd.jpgItt álljunk meg egy percre. Honnan származik egyáltalán a Drakula sztori? Volt a 15. században egy havasalföldi fejedelem, III. Vlad. Más néven Karóbahúzó Vlad, románul: Vlad Țepeș (kiejtése: cepes, jelentése: karóbahúzó). Az ifjú Vlad eleinte még egyáltalán nem volt „Țepeș”, menekültként sokáig a híres törökverő, Hunyadi János udvarában élt. A bonyolult időszakra jellemző, hogy apját, Vlad Dracult Hunyadi fejeztette le, mert árulónak tartotta. Viszont a fiút pártfogolta, aki az ő segítségével lett 1456-ban havasalföldi vajda. Vlad második neve Drǎculea volt, ami abban a korszakban sárkányt és démont is jelentett. Apjától (szintén havasalföldi fejedelem), örökölte a Sárkányrendet, így belátható, hogy keresztneve a sárkány jelentésű draco latin szóra utal. Több korabeli forrás Draculaként említi.

A zavaros és küzdelmes történelmi viszonyok következtében két menetben uralkodott (1456 és 1462 között, valamint 1476-ban). Európára szóló kétes hírnevet kegyetlenkedéseivel szerzett. Egyébként az Oszmán Birodalomtól független politikát folytatott és harcolt a török terjeszkedés ellen. Uralomra kerülésével kezdődtek a különböző forrásokban leírt kegyetlenkedések, főképpen az erdélyi szászok között és a Havasalföldön is, ahol állandóak voltak a török támadások és a belső hatalmi villongások. Itt próbált rendet teremteni, meglehetősen könyörtelen eszközökkel. Emberek tízezreit húzatta karóba, válogatott kínzásokkal végeztetett ki csaknem egész településeket, és ugyanilyen szomorú véget értek még II. Mohamed szultán követei is.

bela-lugosi1.jpgSok babona és vámpírtörténet mellett, erről a vérszomjas középkori fejedelemről is olvasott az európai történelmet és folklórt kutatva egy ír szerző, Bram Stoker, a 19 század végén. Stoker sosem járt Kelet-Európában, csak angliai könyvtárakban szorgoskodott. Végül hét évnyi kutatás eredményeképp egy 19. századba helyezett, a történelmi Drakulára alapozott, vámpíros-horroros levélregényt írt. 1897-ben adta ki Dracula címen. Az Angliába települt, titokzatos, erdélyi vérszívó grófként megírt Drakula-alak lett utóbb a világ leghíresebb, mitikus horror figurája. A sikeres könyv nagy hatással volt a rémisztő történetek és a vámpírok iránti érdeklődés növekedésére.

Hamarosan sokan feldolgozták, egy csomó némafilm, színdarab készült belőle. A színpadi változat, amelyben Lugosi kiugró sikert aratott, a könyvhöz képest elég sok változtatással készült.

dracula_poster_1931.jpgÉs akkor vissza az 1931-es, örökbecsű filmhez. A színpadi változatra alapozták a film forgatókönyvét. Drakula szerepére logikus választás lett volna Lugosi, aki már folyamatosan bizonyított, de a Universal először mégis másnak akarta adni a főszerepet. Ám az illető hirtelen meghalt, ezután döntöttek Lugosi mellett. Nevetségesen kevés pénzt, heti 500 dollárt fizettek neki, de annyira el akarta játszani a szerepet, hogy így is elvállalta. A rendező, Tod Browning is egy haláleset miatt került a produkcióba, az eredetileg kiszemelt rendező szintén elhunyt. A baljós jelek ellenére egy igazi közönség- és kasszasiker született. Lugosi Béla egy csapásra világhírű lett.

white_zombie_poster.jpgÉs rajta ragadt a szerepkör, bár egy idő után szeretett volna mást is játszani. További vámpír és zombi filmekben kapott szerepet, aztán karrierje hanyatlani kezdett, és sok filmbe főleg azért hívták, hogy a nevével becsalogassák a közönséget. Mindig rémisztő alakokat kellett játszania. Ő úgy mondta, ez Drakula átka.

clarabow_painting.jpgÍrhatnék még öt házasságáról, egy fiáról, arról, hogy nem tudott bánni a pénzzel, hogy háborús sérülése nyomán olyan idegzsábája volt, amelyre egyre erősebb gyógyszereket, majd morfiumot kapott és függő lett, meg hát ivott is. Arról is, hogy a minden idők legrosszabb rendezőjének kikiáltott Ed Wood nagy Lugosi rajongó volt, és három (persze kultfilmmé vált) alkotásában szerepeltette. De inkább itt befejezem. Egy biztos, nem lett gazdag, „csak” híres, és amikor meghalt, selyem Drakula köpenyében temették el.

U.i.: A vámpíros (zombis stb.) horrorfilmek virágzó korszakát éljük, ez vitathatatlan mozi trend. Megjegyzem, rengeteg köztük a B kategóriás film, vagy még annál is vacakabb nyersanyag pocsékolás. Mindenesetre Drakula előkelő helyen áll a témák közt: máig közel 220 olyan film készült, amelyben a vámpír gróf főszerepel valamilyen formában.  De egyértelműen Lugosi Béla alakítása maradt az etalon.

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr698864044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sweetshark 2016.07.04. 13:28:04

Azert ha mai szemmel megnezzuk a szineszi alakitasat, nem egy nagy szam: vegig egyfele arcot vag benne.

Tehat ha barki mas jatszotta el, hasonloan keleties arcellel, sok sminkkel, az ugyanolyan hires lett volna.

paráznabillegető 2016.07.04. 13:55:23

ja. pl steven seagal.
ugyanaz az arcjáték, csak kisebb szemek és nagyobb arc és test.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2016.07.04. 13:56:59

@Sweetshark: Szerintem ha mai szemmel nézzük mondjuk a mostani filmsztárokat, van rengeteg, akinél alakításról egyáltalán nem beszélhetünk. Lugosiban viszont kellett lennie tehetségnek, mert csekély nyelvtudással, erős akcentussal komoly sikert aratott nemcsak ebben az egy filmben (ahol a kor és a rendező elvárásainak megfelelően kellett rémisztőnek lennie), hanem színpadon is, évtizedeken át. És színpadról sokkal nehezebb megnyerni a közönséget, ami neki sikerült. Írtam, hogy eleinte hősszerelmes szerepei voltak még a Nemzeti Színházban, de amikor módja nyílt, játszott ő Shakespeare-t is, és nem bukott meg. És közben persze igazad is van: nézzünk meg akár egy 30-40 évvel ezelőtti filmet (nem kell horrornak lennie), az alakítások túlnyomó része nevetségesnek tűnik ma már. Én továbbra is tehetségesnek gondolom Lugosit, még akkor is, ha nem nevezhető túl modernnek a szerepformálása. :)

altona 2016.07.04. 14:16:20

Azért az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy kibaszottnagy kommenista volt....

CoolBrady 2016.07.04. 16:12:25

Ez miért fontos, hogy mekkora nagy kommenista volt?

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2016.07.04. 17:04:12

@altona: Nem tartozik szorosan a témához, de ha már említetted: azért akkora nagy komenista nem volt. A Színházi Alkalmazottak Szabad Szervezete néven szövetséget alakított felkérésre, amelynek a titkára lett. Az alkalmazottak érdekében tett lépéseket a felsőbb hatóságoknál abban a néhány hétben, amíg feladatkörét ellátta, illetve a közben központosított színházi irányítás és az egyes színházak között végzett koordinációs tevékenységet. Később a legfőbb vád az volt ellene, hogy a Tanácsköztársaság kialakulása körüli időkben kormányellenes tüntetéseken vett részt. A bukás után, az ellenforradalom idején eljárás indult (sokak közt) ellene is, ennek során a Nemzeti Színház igazoló bizottsága állásvesztésre ítélte 1919-ben. Elvesztette az állását, megtorlástól és politikai meghurcolástól tartott, ezért emigrált először Bécsbe, majd Berlinbe költözött. Utólag már tudni lehet, hogy a Nemzeti Színháznál nem tekintették véglegesnek Lugosi elbocsátását, inkább a politika pillanatnyi nyomásának engedtek, szándékukban állt később tárgyalni a színházi tagságának megújításáról, de erről már nem tudták Lugosit értesíteni.