Trendmanó

Vérnyúl, harci csiga, péniszfa – zavarba ejtő képek középkori kéziratokon

2016. június 19. - trendmanó

battle_with_snail_2_gorlestonpsalter.jpgA nagy becsben tartott, gazdagon díszített középkori kódexek, imakönyvek ábrái között sok groteszk alakot lehet találni lapszéldíszként. Hogy került a fenékmutogatás, hányás és sok egyéb bizarr kép a többnyire mélyen vallásos szövegek illusztrációi közé? A történész kutatók vitatkoznak a magyarázaton, és van köztük, aki álszent módon nem is vesz tudomást ezekről.

laying-eggs.jpgA British Library gazdag középkori kéziratgyűjteménnyel rendelkezik, és többek közt digitalizálta a Gorleston Psalter nevű 14. századi zsoltároskönyvet, erre találtam rá a neten. A sok képpel ellátott könyvnek nem annyira az iniciálékat díszítő, „szabályos” alkotásai keltették fel a figyelmemet, inkább a lapszéldíszein (marginalia) volt mit böngésznem. A középkori könyvek lapszéldíszei általában tartalmilag nem kapcsolódtak szervesen a szigorúan vett szövegtesthez. Előfordulnak köztük életképek (pl. szántóvető, kovács, vadász), de sok helyen felbukkan egyfajta fejre állított világ is, furcsa, többször ember-állat keverékéből megalkotott figurák, nehezen értelmezhető jelentek, néhol eléggé alpári ábrázolások. Így aztán megnéztem más fennmaradt kéziratok lapszéli rajzait is: hasonlóan abszurd dolgokat láttam.

grotesques_gorlestonpsalter.jpgGondoltam, megosztom, miket találtam. Lehet gondolkodni, vajon mi a fenét jelenthetnek, de úgy tűnik, egy trend volt ez akkoriban. Persze, tudom én, minden szimbolikus jelentéssel bír, de pontosan milyennel is?

A párizsi Notre Dame székesegyház híres, furcsa, gnóm vízköpőit biztos sokan látták (akár élőben, akár filmen), ezek a groteszknek az építészetben mutatkozó megnyilvánulásai. A groteszk a korabeli kéziratokban is megjelent. De mit nevezünk groteszknek? A wikipédiás meghatározás szerint a félelmetes, torz és fenséges vonások ötvöződése a kedves, néha komikus elemekkel, a rémület és nevetés együttes hatását váltva ki. Hát kétségtelenül ilyesmi alakok tűnnek fel a középkori kódexek margóin.

summer-volume-of-the-breviary-of-renaud_marguerite-de-bar_metz_c1302-1305.jpgEgy röpke kitérő. Mi a kódex? Eredetileg összehajtogatott ívekből álló, összefűzött, kézzel írt könyv, fatáblák közé kötve. Tehát nem feltétlenül történeti vagy vallási munka, más témájú is lehetett, de sokáig leginkább a valláshoz kötődött. A könyv a középkorban igen drága mulatság volt, lassan, kézi munkával készült, sokba került az anyaga (pergamen), sokáig tartott kidíszíteni iniciálékkal és képekkel. Utóbbit az illuminátorok csinálták. Kis túlzással: hosszú ideig inkább luxus vagyontárgynak számított, mint olvasnivalónak, de a képeket még a nehézkesen olvasó tulajdonosok is nézegették. (Néha azt gondolom, ez ma is pont így van.)

Vissza a fura képekhez. Például a Gyalog galoppban megismert vérnyúl nem egyszerűen a Monty Python csoport vicces elmeszüleménye, középkori előzményei vannak. A csoport egyik tagja és szerzője, Terry Jones egyben történész is, aki otthonosan mozog a középkori kéziratok világában, vélhetően sok vérszomjas tapsifülessel találkozott a kódexek lapszéldíszei közt, és ez megihlette.

Mutatom, miféle nyulakról van szó. Rengeteg bukkan fel lapszéli harcos és/vagy abszurd jelenetekben (egyébként sok hagyományos, nyúlvadászatos képet is találni).

rabbit_1.jpgrabbit_2.jpgAzt viszont még a hardcore középkorászok sem tudták eddig megmagyarázni, valójában miért is kínozták és pusztították a nyuszik olyan elszántan az embereket sok középkori könyv margóin. Esetleg szimbolikus megfogalmazása annak, hogy az erőszak a legváratlanabb helyekről érheti az embert, a való világ meglepően erőszakos, és támadhat egy selymes szőrű, ártatlannak látszó nyúl formájában? Akár, de igazából nem tudjuk.

decretumgratiani_olasz_14szazad.jpgHa nem a WC graffitik szintjén szemléljük (és próbáljuk ne úgy nézni), nehéz megmondani, mit gondoljunk a szelíd mosolyú, zöld, repülő péniszről, mezítelen hölggyel a hátán. És mit keres pont egy egyházjogi gyűjtemény (Decretum Gratiani) 14. századi, talján példányán? Nyilván nem obszcén tréfának szánták egy ilyen műben: lehet talán a bűnös öröm és azt követő örök kárhozat szimbóluma, de akkor is. Eléggé zavarba ejtő párosítás.

romandelarose_14c_france.jpgphallus-tree_roman-de-la-rose_c1325-1353.jpgA 13. században íródott, erősen allegorikus, századokon át igen népszerű, francia Rózsaregény lapjain apácák szüretelik egy péniszfáról a termést, gondosan. A szerelemről szóló példázatos műben ugye rengeteg az allegória, de sajnos ez ügyben nincs eligazítás. Talán a termékenységi szimbólum, és a férfierény szent kezekbe tétele. Oké, de azért – érvényes tudományos magyarázat híján – csak felmerül az emberben, mit csinálhattak később a szent életű nők a láthatóan gazdag terméssel?

vomiting_man_2_gorlestonpsalter.jpgvomiting_man_gorlestonpsalter.jpgTovábbá miért hány valaki egy zsoltároskönyv lapszéli ábrázolásán? A Gorleston Psalter lapjain két helyen is találtam ilyent. Talán egyszerűen csak részeg vagy rosszat evett, esetleg így távozik belőle a gonosz. Az egyik képen egy mosolygó hölgy, a másikon egy férfialak irigylésre méltó türelemmel szemléli (bár kissé távolról és későn nyújtva a szenvedő felé egy edényt).

buttock_1.jpgA gonosz máshol is mutatkozhat az ábrázolások szerint. Meglehetősen alpári módon. Vélhetően ez egy magyarázata a rengeteg meztelen fenék megjelenítésének. (A ruhátlanság amúgy a bűn jelképe volt.)

buttock_2.jpg Sok korabeli könyv ábrái nem lankadó érdeklődést mutatnak a csupasz fenék iránt, legyen az emberi, állati vagy esetleg egyfajta hibrid figuráé. Elég fantáziadúsan mutatják be tárgyukat és a hozzá kapcsolható lehetséges tevékenységeket. Vallási tárgyú művekben. Vagy imakönyvekben.

nude_bishop_defecating_cleric_gorlestonpsalter.jpgA vallással össze nem egyeztethető lapszéli képek feletti felháborodás egyébként csaknem annyira régi, mint maguk a képek. Többek közt nem kisebb ember fakadt ki ekkoriban a képek láttán, mint Clairvaux-i Szent Bernát, francia cisztercita apát mondván: „Milyen mentség lehet e nevetséges szörnyűségekre? Az egész napot el lehet úgy tölteni, hogy valaki ezeket a dolgokat bámulja lenyűgözve, ahelyett, hogy Isten törvényén elmélkedne.” (Apológia, VII. 30)

monk_woman_for_money_gorlestonpsalter.jpgÉrdekes lenne tudni azt is, vajon miért szór rengeteg pénzt egy szerzetes egy csinos hölgy elé, aki láthatóan örül ennek? Melyikük nyújthatott valamilyen szolgáltatást a másiknak? És milyent? A képen egy békés jelenet van, amiből szerintem ez nem derül ki, csak gyanakodhatunk, de vajon mi lehetett a szimbolikus üzenet?

snail.jpgAztán itt vannak a lovagokat (vagy bárkit) megtámadó harci csigák. Tömegesen, mert talán belőlük van a legtöbb a lapszéleken. Egyes feltételezések szerint az emberi bűnöket szimbolizálják, de valójában senki sem tudja, hogy miért voltak ennyire divatos és mindig agresszív szereplők a középkori könyvekben.

A fura, túlságosan világias, istenkáromló, időnként obszcén ábrázolások sok kényelmetlenséget és bizonytalanságot okoztak a kéziratokkal foglalkozó tudósoknak. A létezésükre egy ideig azt a magyarázatot adták, hogy a középkori illuminátorok, akik a képeket készítették a horror vacui (az üres helytől való félelem) miatt töltötték ki az adott teret, random módon. (Ez mondjuk, harmatgyenge magyarázat, mert a különös rajzokkal együtt is sok szabad hely marad még a margókon.) Más kutatók azt állították, a lapszéli képek alapvetően nem jelentenek semmit, csak szórakoztató dekorációk. Megint mások egyszerűen nem vettek tudomást ezekről. Például a Gorleston Psalter első tudományos leírása épp csak megemlíti a kézirat marginaliáit, minden részletezés vagy értelmezés nélkül.

nun_grotesque_partly_erased_gorlestonpsalter.pngFelmerült az a kérdés is, hogy ezeket a lapszéli rajzokat nem „vandálok” rajzolták-e oda utólag, akik a szent szövegek hitelét akarták rontani. De nem. Annyira benne voltak az eredeti művekben, hogy egyes könyvek megbotránkozott, későbbi tulajdonosai kikapartak, tulajdonképpen leradíroztak egy-egy durvának tartott jelentet az oldalakról. A Gorleston Psalterben erre is van példa. Vajon milyen lehetett annak a szerzetesnek a megjelenítése, akiből csak egy fej maradt? Mit láthatott a vele szemben álló apáca, amit mi már nem?

pulling_face_gorlestonpsalter.pngAhogy eddig kiderült, teljes vagy összefüggő magyarázatrendszer jelenleg nincs ezekre a fantasztikus képekre, és mivel nem minden lapszéldísz extrém témájú, nehéz is lesz valami épkézláb elméletet kiagyalni a tudósoknak. De pont ezért vonzó nézegetni a régi műveket, amelyekben szerepelnek: egy helyen találjuk a szent, a profán és a teljesen abszurd dolgokat. Talán a középkori emberek gondolkodása összetettebb volt, mint ahogy azt mi elképzeljük. Lehet, hogy nemcsak az imádságokkal vagy járványokkal voltak elfoglalva, hanem szerették a vaskos humort is.

Akit érdekel, itt tudja megnézni a profi minőségben digitalizált Gorleston Psalter zsoltároskönyvet: http://www.bl.uk/manuscripts/Viewer.aspx?ref=add_ms_49622_fs001r

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr288812540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.