Trendmanó

Baszk főkötő – a betiltott szexuális szimbólum

2015. november 29. - trendmanó

weiditz_trachtenbuch_121-122_1529_k.jpgA baszk nők évszázadokon át büszkén viselték trendi, egyedien megformált fejdíszüket, de misére nem mehettek benne, mert az egyház férfi falloszra emlékeztető, szemérmetlen jelképnek tekintette a főkötőt. Be is tiltották. Többször.

weiditz_trachtenbuch_125-126_1529_vv.jpgA híres baszk főkötőről sokan azt gondolják, hogy a középkori, cukorsüvegre emlékeztető fejfedő, a hennin leszármazottja, pedig egyáltalán nem. A tocado vascót sokkal régebben, a 12. századtól kezdték hordani a baszk nők, a hennin pedig csak a 15. században jött divatba az európai hölgyek körében.

Típusra sem azonosak, mert a hennin egy merev vázra épített kalap volt, a baszk főkötőt pedig egy több méter hosszú vászon- vagy selyemsálból tekerték-kötötték fejükre a nők. Tulajdonképpen inkább a turbánnal áll rokonságban, ami nem is olyan nagy csoda, hiszen a 700 éves mór uralom az egész Ibériai-félszigeten hagyott különféle nyomokat.

azkaine.jpgsansebastian.jpgA „szemérmetlen fallikus szimbólum”, ahogy a szigorú (és erős szexuális töltetű fantáziával küzdő) egyházatyák később nevezték, sok dolgot elárult ugyan viselőjéről, de a férfi nemi szervhez ezeknek az információknak egyáltalán nem volt közük.

A kötés módjáról meg lehetett állapítani viselője társadalmi állását, családi állapotát, és hogy melyik baszk vidékről jött. A vászon és a selyem drága volt, tehát a módosabb nők hordták a sok anyagot igénylő főkötőt. Minden városnak saját főkötő „dizájnja” volt. A fiatal lányok nem hordtak fejfedőt, a férjes és özvegyasszonyok takarták el vele a hajukat, mert tisztességes asszony fedetlen fővel nem mehetett ki az utcára. A haj megmutatása elég provokatív megnyilvánulásnak számított. Kivéve a hajadonokat, akik jogos célja ugye a férjjelöltek odavonzása volt. (Az öregasszonyok haja kilátszhatott a fejfedő alól, őket már nem tekintették veszélyesnek.)

weiditz_trachtenbuch_115_1529_v.jpgtolosa.jpgweiditz_trachtenbuch_112_1529_k_frontier_mountains.jpgA főkötő általában tükrözte annak a földrajzi területnek a formáját, ahonnan származott. Gordexola város hölgyei például egyáltalán nem hordtak csúcsos főkötőt, az ő városuk sík területen feküdt, tehát a sálat laposan tekerték a fejükre. Artziniega lankás vidékén a hullámosra formált főkötő dívott, a hegyvidéki nők pedig igen, hegycsúcsokra emlékeztető főkötőben jártak. (Némelyik ugyan ide-oda csavarodó forma hegycsúcs volt, de akkor is hegy.) A divat a 14-15. században volt a legelterjedtebb, és akkor voltak legmagasabbak a főkötők. Ez utóbbiak minősültek botrányosnak az egyház megítélése szerint.

Már 1434-ben berzenkedtek ellene a hatalmasságok, rendelettel csökkentették hát a felhasználható anyagmennyiséget, remélve, hogy ez majd segít. De nem segített, mert a nők trendinek találták, és viselték tovább. A 16. században királyi rendelettel tiltották be, de a nők nem engedelmeskedtek. Évtizedekkel később még mindig fennállt a probléma. Lesaka városában 1600-tól tilos volt a fallikus szimbólumban templomba járni. Bayonne püspöke és a kérlelhetetlen bordeaux-i bíró, Pierre de Lancre 1617-ben tiltották be ezt a viseletet a francia uralom alatt álló baszk területeken.

weiditz_trachtenbuch_113-114_1529_k.jpgA német érmekészítő, rajzoló és utazó, Christoph Weiditz Trachtenbuch (Viseletek könyve) című, 1529-30 körüli munkájában örökítette meg azokat a ruházatokat, amelyeket utazásai során látott.

weiditz_trachtenbuch_124_1529_k.jpgFőleg neki köszönhető, hogy a különböző baszk területek ruhái mellett a női fejfedőket is részletesen ismerjük. (Más utazók is felfigyeltek persze az érdekes divatra, 16. századi francia ábrázolások is ismeretesek, de Weiditz németes precizitással sorakoztatta egymás mellé őket.) Ez azért is fontos, mert a főkötőkből egy példány sem maradt fenn.

basque_headdresses_kk.jpgFrancisco Mena 1607-es festménye egy előkelő esküvőt ábrázol, itt aztán mindenféle divatos baszk fejrevalóban gyönyörködhetünk. (Egy mai könyvben a kép reprodukcióján be is számozták a nőket, és a főkötők formája alapján ötven nemes hölgynél meg tudták határozni, melyik városból való.)

Valójában minden tiltás ellenére egészen a 18. századig hordtak ilyen fejfedőt a nők. Okok? (A baszk identitás kifejezésén túl.) Például a drága anyaggal lehetett felvágni, a magasra törő díszítés megnövelte az alakot (versenyeztek is, hogy kinek a tocado vascója nagyobb), méltóságot sugárzott (gondolták ők, pedig elég viccesen néz ki).

tocado_c.jpge-003518b_tocado_vasco.jpge-003513c_tocado_vasco.jpgA 20. században aztán igény mutatkozott a baszk népviselet felújítására, mivel a függetlenségükért folyamatosan küzdő baszkok a népi hagyományok felélesztésével is erősíteni kívánták egységüket. Cristóbal Balenciaga, a baszk származású, legendás divattervező különböző régi ábrázolások alapján egy teljes sorozatot készített a különös formájú fejfedőkből, ezeket a Donostiban lévő San Telmo múzeumban meg is lehet tekinteni.

baszk_csereparus.jpgbaszk_nok.gifA hagyományőrzők, néptáncosok ma is hordják népviseletükhöz a „szexi” főkötőket, a baszk honfitársak és a turisták legnagyobb örömére.

G. K.-nak szeretettel. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr478125892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.