Trendmanó

Fürödtek egyáltalán a középkori emberek?

2015. augusztus 30. - trendmanó

12-22_medievalbath.jpgA sötét középkor elrettentő ismertetőjegyei között az élen szerepel a személyes higiénia hiánya. Mai tisztaság felfogásunk szerint ez nagyjából helytálló, ám akkoriban másképp gondolkodtak erről. Egyébként szoktak fürdeni is, amíg a szifilisz elterjedésével és a nagy európai pestisjárvánnyal meg nem fordult a trend.

medievalbathing.jpgÁltalában azt gondoljuk, hogy a (sötét) középkori Európában az emberek nemigen törődtek a testük tisztán tartásával. A 6. században élt ír szentről, Szent Fintanról úgy tudni, mindössze évente egyszer, húsvét előtt fürdött. Van okunk feltételezni, hogy nem kizárólag a szentté vált különc ír szerzetesek bántak csínján a mosakodással. Akkoriban a vikingeket például kifejezetten tisztaságmániásnak tartották, mert hetente vettek fürdőt. Sok ilyen példát találhatunk a történeti feljegyzésekben. De arról is olvashatunk, és korabeli képeket is találhatunk, hogy nem csak évente fürödtek a középkoriak.

Személyes higiénia létezett a középkorban is. Az emberek tudták, hogy néha kell arcot meg kezet mosni. Korabeli útmutatók kifejezetten állították, hogy időnként fontos megszabadulni a testre tapadt kosztól, tehát fürödni érdemes, de gondosságot és komolyságot igénylő tevékenységnek tekintették. Nem annyira a tisztaság érdekelte őket, hanem a vízben üldögélés (feltételezett) egészségügyi hatásai.

medieval-bath-3.jpgA Secreta Secretorum című, arabból fordított latin nyelvű 12. századi tanulmány kitér arra is, hogy a fürdés megkönnyítheti az emésztést is, de figyelmeztet, hogy a túl hideg víz szívgyengeséget, émelygést vagy ájulást okozhat. Az írás a tavaszt és a telet ítélte megfelelő fürdési időszaknak, és arra intett, hogy nyáron kerülni kell a fürdőt. Óv a túl hosszú fürdéstől is, mert az kövérségre és gyengeségre vezet.

Olasz földön, Burmi városában más szabályokat kellett betartani, hogy a fürdőzés egészségjavító hatásai érvényesüljenek. Fürdés előtt nem volt javallt az intenzív szexuális élet, de a teljes absztinencia sem. Üres gyomorral kellett a fürdőházba lépni, és csak akkor önthette az ember a fejére a vizet, ha már előtte simára borotválkozott, különben a szőrök csökkenthették a víz hatóerejét. 15 napos kúrát javasoltak, napi egy órányi vízben ázással, és ez állítólag 6 hónapra garantálta a jó egészséget. Ez ugye inkább gyógyfürdőszerű kategóriának tekinthető, keresztezve némi tisztálkodással.

mimi_76f21_015r.jpgKevesen – az igazán tehetősek – engedhették meg maguknak a privát fürdőt, amely egy nagy, fa fürdődézsát jelentett, lepedőkkel kibélelve, hogy nehogy szálka menjen a testükbe. Sokszor kamillát, mályvát, köményt, és egyéb gyógynövényeket adtak a meleg vízhez, hogy az uraság ilyen-olyan nyavalyáit enyhítsék. A királyok gyakran luxusfürdőkkel nyűgözték le vendégeiket. Feljegyzések tanúsítják, hogy III. Edward angol király 1351-ben külön hideg és melegvizes csapokat készíttetett a fürdőkádjához.

medieval-bath-4_hajmosas.jpgA szegények számára ugyanakkor a saját dézsa (vízhordó személyzettel) nem volt opció, és vizet szerezni sem volt könnyű. Általában folyóról, patakból kellett vizet hordani, mivel vízvezeték nem volt. Nem pazarolták az energiát fölöslegesen, ha nagyon piszkosnak érezték magukat, megmerültek a patakban. Ha mégis szert tettek egy dézsafélére, és otthoni fürdésre szánták el magukat, órákig kellett szállítani és melegíteni a vizet. Így értelemszerűen az egész család ugyanabban a vízben fürdött. Elsőként a legidősebb, utolsónak a legkisebb. (Talán innen a mondás, hogy „ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is”.) De ez a megoldás nem volt gyakori.

1470cca_valeriusmaximus_facta_dictamemorabilia.jpgBár a Római Birodalom bukása (i.sz. 476) után a római vívmányok nagy része is lassan feledésbe merült, a közfürdők nem. Sok helyen volt nyilvános fürdőház, nagyobb városokban akár több tucat is; a 13. századi Párizsban például 32, az angliai Southwarkban pedig 18.

Persze nem 0-24-es szolgáltatás volt ez, kongatással jelezték az érdeklődőknek, ha már elegendő vizet melegítettek, és lehetett befáradni. A kisebb városokban sokszor a pékség szomszédságába telepítették a fürdőházat, a kemencék melegét használva vízforralásra. Nyilvánvalóan nem túl gyakran jártak az emberek fürdőbe, de azért időnként betértek. (A napi alapos mosakodás egyáltalán nem vált trenddé, értelmetlennek is gondolták.)

medieval_bath.jpgA 15. századra a fürdőházak sok helyen fürdő+étterem+kupleráj kombóvá alakultak. Meztelen párok áztatták magukat a kádakban, kényelmesen eszegetve-iszogatva, és külön helyiségek álltak rendelkezésre a párosan „elvonulni” kívánóknak. Nem csoda, hogy népszerű szórakozóhelynek számítottak. Az egyház erősen rosszallotta, de nem tudott hatékonyan fellépni a fürdőházakban burjánzó szex és prostitúció ellen. A tisztálkodási lehetőséget csak nem lehetett betiltani.

A 15. század végétől aztán mintha elvágták volna, megszűntek a közfürdők. Az emberek pedig távol tartották magukat a víztől. Mi történt? Egész eddig a fürdőkről írtam, igen, de nem állítottam, hogy az általános tisztasági viszonyok hihetetlenül fejlettek lettek volna. Sőt. Nyílt csatornák, utcára kiöntött szemét, ürülék, kidobott állati tetemek, bűz, mocsok – ez volt a normál állapot egy középkori városban, és hát a házakat sem fertőtlenítették Domestosszal.

blackdeath2.gifSokan tetvesek és bolhásak voltak. A patkánybolhák csípése által elterjedt a pestis. A legnagyobb európai járvány 1346-53 között aratott (volt persze előtte és utána is, de ez a legpusztítóbb). A Wikipedián találtam is egy gifet, ami a rémisztő elterjedését mutatja. Emberek milliói(!) haltak meg Európa-szerte. A középkori pestis járványok összes áldozatát, minimum 75 millióra becsülik. És a szifilisz, a legelterjedtebb szörnyű nemi betegség is sokakat sújtott. Folyamatosan.

A késői középkor tudományos álláspontja szerint a víz terjesztette az ilyen betegségeket, a bőr meleg vízben kitágult pórusain keresztül szivárogtatta volna be a kórt a testbe. A teória alapján a kitágult pórusokon keresztül aztán a levegőben terjedő fertőzések is bejutottak a szervezetbe. Következtetés: a víz a betegségek legfőbb okozója, tehát rossz. A sok járvány, haláleset, betegség lassanként megpecsételte a fürdés sorsát – nem volt többé trendi. A fürdőházaknak leáldozott.

Így a 16. század, az Újkor embere már megszakítás nélkül ragadt a mocsoktól. A további, igencsak piszkos századok higiéniája (vagy annak hiánya) már nem ide tartozik, de nemsokára arra is sort kerítek.

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr927745980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

robogó 2015.08.31. 20:22:09

A régi öregek szerint (pl 1905)-ben aki hetente többször fürdött az már luxusnak számított.

Pink Petsch 2015.08.31. 20:29:42

És mivel magukat, illetve a saját szagukat még csak-csak elviselték, de a másikét már annál nehezebben, állandóan illatos olajokat kentek az orruk környékére. Már a gazdagok.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.08.31. 21:28:23

@mistinguett: Köszi. És köszi a büdös (vagy nem) franciákat is :)))

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.08.31. 21:30:28

@robogó: Igen, nagyon sokáig tartott, míg megszokottá vált a napi fürdés. Mondjuk sokáig a fürdőszoba sem volt általános.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.08.31. 21:33:39

@Pink Petsch: Igen, a gazdagok illatokat mindenhova kentek-spricceltek, a ruhákat is illatosították szorgalmasan, csak éppen nem mosakodtak. De ez már a későbbi időkre volt főleg jellemző. A középkorban leginkább simán büdösek voltak két fürdés között.

Void Bunkoid 2015.08.31. 21:57:49

@robogó: nem kell ahhoz annyira messzire menni, ha megnézed a panellakások kialakítását - amit a kora 80-as évekig építettek nagyrészt -, mindegyik lakás zsebkendőnyi fürdőszobájába alapkiépítésben fürdőkádat terveztek, és nem egy logikusan sokkal kevesebb helyet foglaló, gazdaságosabb zuhanytálcát. A napi zuhanyos lecsapatás még ekkor sem dívott nálunk, maradta napi cicamosdás a mosdóban, és a heti egyszeri (!) alapos fürdés hajmosással a kádban.

A zuhany leginkább a sportolók úri mulatsága volt :)

Emanuelle 2015.08.31. 23:39:01

Vannak még európai országok ma is, ahol nem fürdenek/tusolnak minden nap.

baraka 2015.09.01. 00:16:35

Egészen konkréten ismerek oylan romániai családokat, ahol manapság is minden szombaton teleengedik a kádat meleg vízzel, amiben először a családfő, majd a gyerek(ek), legutóbb pedig a feleség fürdik meg. A fürdővizet a wc öblitésére használják, amúgy meg nem tisztálkodnak. Azt tartják, hogy aki mindedn nap tisztálkodik, az tisztátalan.

nniicckk 2015.09.01. 01:32:47

Gyanitom a szexualis kultura, nem lehetett tul magas azokban az idokben, az atlag nepesseg kozott. Mert durva lehet lehet, egy hete, vagy akar tobb hete nem furdott emberrel szexelni. A franciaknal meg az urak is inkabb vakaroztak, mint hogy furodtek volna.

tzi 2015.09.01. 01:55:01

@baraka: magasságoszentségesatyaúristen :O

ezen mondjuk már tűnődtem sokat, hogy a fenébe voltak képesek elviselni egymás szagát az emberek? Hát még intim helyzetben... el nem tudom képzelni mi szaga lehet egy nőnek mondjuk a rászáradt 2 napos menstruációs vér társaságában.. és ugyebár a többségnek nem jutottak ilyen-olyan olajok. Plusz ugye a WC papír sem volt... egyszerűen elképeszt, hoyg az emberiség túl tudott így élni, és hogy csak annyi járvány és nyavaja pusztított, amennyi.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.09.01. 08:41:47

@tzi: Jogos kérdések. Meg is próbálok utánajárni rövidesen, hogy is volt ez pontosan, főleg a 16.-17.-18. században, amikor a fürdés egyáltalán nem volt trendi. Annyit azért mondanék, hogy a középkorban WC papír helyett falevelet, mohát, rongyot, gyapjúcsomót használtak, és a nők menstruáció idején tamponszerűen összetekert vászondarabokat is alkalmaztak. Elgondolkodtató viszont, hogy a mai tisztaság fogalom csak a 20. század második felében(!) alakult ki, és ugye nem is mindenki él maradéktalanul eszerint ma sem. A fejlődés minden esetre elég lassú volt, Lynn Thorndike középkortörténész szerint például a középkori emberek vélhetően többet fürödtek, mint a 19. századiak. Durva.

Boka1 2015.09.01. 09:28:50

A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén lekurvázták a magyar tanuló lányokat, mert mindennap fürödtek. A helybéliek csak csütörtökön.

tamagochi 2015.09.01. 09:45:00

Hat szerintem az, hogy a mai tisztasag fogalom csak a 20. szazad masodik feleben alakult ki, max Europara lehet igaz, ott is annyi kitetellel, hogy az okori Romaban teljesen mashogy alltak a testi higieniahoz, mint az azt koveto evszazadokban, es a leirasok alapjan teljesen hasonlitott a mostani gondolkodashoz, ami ott mar megvolt 2000x evvel ezelott is.
Europan kivul pedig Kina es Japan is mar a kezdetektol sokkal nagyobb gondot forditott a tisztalkodasra es a testi jolletre (es az orvoslasuk is sokkal fejlettebb volt).

fifibá55 2015.09.01. 09:51:34

@trendmanó: Vajon a mai tisztasági, jobban mondva tisztálkodási fogalom hogyan fog változni a megjövendölt egyetemes vízhiány hatására?

mézescsók 2015.09.01. 09:58:10

A szoc.reál házak építésének időszakában azért inkább kádak, mint zuhanyozók voltak a lakásokban, mert nem lévén mindenkinek mosógépe, abban mostak. Nem véletlenül voltak az akkori házakban mosókonyhák is. A panalkorszakban ez már talán idejétmúlta lehetett, de ha meggondoljuk, hogy a panelos korszak akkor virágzott, de nagyon, amikor özönlöttek az emberek a városokba és gyorsan kellett, viszonylag olcsó és lakható épületeket felhúzni. Ahova aztán igencsak vegyes kultúrájú, eltérő szocializációs szintén élő emberek költöztek.
Zuhanyozni pedig fürdőkádban is lehet, ha kényelmetlenebb is valamivel.

tzi 2015.09.01. 10:08:29

@trendmanó: egen, azt tudom, hogy használtak kb mindent és bármit, ami legalábbis látszólag megfelelt a célnak.. de gondolhatod, mennyire hatékony egy marék moha :D Na meg nyilván nem csak a mohára jutott a cuccból... hát én nem tudom de förtelem szagok lehettek akkoriban ..

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.09.01. 10:14:27

@tamagochi: Persze, igazad van, amiket írtam, Európára érvényes. A japán vagy kínai hozzáállás egészen más volt.

mézescsók 2015.09.01. 10:14:33

@trendmanó: Az is megfontolandó, hogy az emberi test illata nem valószínű, hogy ugyanolyan volt, mint most. A kipárolgás, izzadtság - ezzel összefüggésben a testszag - nemcsak a tisztálkodási szokásoktól függ. Anno nem így étkeztek az emberek, gyanítom, hogy nem nyomták tele a kaját mindenféle étkezési kiegészítőkkel, vitaminokkal, ételszínezékekkel, tartósítószerekkel, stb. Valószínű az is, hogy alacsonyabb volt a hőmérséklet, másként öltözködtek, kevesebbet izzadtak. Nem fűtötték a házakat ezerrel, nem hordtak műanyagokat a testükön - és még sorolható lenne naphosszat.
Nem állítom, hogy mai szemmel nézve nem voltak büdösek, de még az is el tudom képzelni, hogy akkoriban mást tartottak büdösnek, mint most.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.09.01. 10:17:20

@tzi: Egyetértek, biztos, hogy bűzölgött minden és mindenki. (Azért egy mai zsúfolt buszon is felmerül időnként az emberben a gondolat, hogy egyes utastársak talán a középkori tisztaság eszmény szerint élnek.)

kewcheg 2015.09.01. 10:19:01

A "sötét" középkorról sok mindenben példát vehetnénk, ha már .....
Mellesleg honnan tudják, hogy büdösek voltak? Aki nem eszik mást, mint tejet, hajdinát, kölest meg héha egy kis húst, az szerintem több hét mosakodás nélkül is kellemesebb szagú, mint egy mindennap poralapú édességet, parizert meg más junkfoodot evő túlsúlyos mai ember. Ha meg csata volt, akkor a vért nyilván lemosták magukról még télen is...

tzi 2015.09.01. 10:19:18

@trendmanó: hajaj... az egyik oka annak, hogy autót vettem pont ez. Jó talán kicsit "mániás" vagyok, ahogy anyám fogalmaz, de nekem tényleg kb. mindenki szája is büdös. Nem is értem, akárki kezd beszélni hozzám, ha 40-50 centinél közelebb van, megérzem, és azt érzem, hogy márpedig büdös. Egy időben figyelgettem az embereket, hoyg vajon másokat nem zavar -e, de úgy tűnt, hoyg nem. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a hiba az én gépemben van, de ettől még a középkor gondolata is hajmeresztő a számomra... :D

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.09.01. 10:22:31

@mézescsók: Szerintem magasabb lehetett az ingerküszöbük is, természetes velejárónak gondolták a büdösség bizonyos fokát.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.09.01. 10:24:03

@kewcheg: Sok korabeli leírás panaszkodik a terjengő emberi és környezeti bűzre, úgyhogy vélhetően nemcsak virágillat áradt :)

mézescsók 2015.09.01. 10:24:33

@Boka1: Népenként mások lehetnek a tisztálkodási szokások - még egy kontinensen belül is. Pár éve német kislányt fogadtunk (iskolák közti cserekapcsolat) 10 napig. Lelkesen ajánlgattuk a zuhanyt, kádat, az istennek sem akarta. Mosdókesztyűvel tisztálkodott. Anyám először megsértődött, azt gondolta, nem tart bennünket elég tisztának? Győztem bizonygatni, hogy amikor én jártam náluk, egyedül én fürödtem naponta. Szelavi.

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.09.01. 10:25:11

Az igazság az, hogy a kereszténység is hibás abban, hogy a fürdés szokása erősen lecsökkent a középkorban Nyugat-Európában.

Az ókorban ugyanis a fürdés még teljesen természetes dolog volt, minden társadalmi rétegben. S csökkenésében szerepet játszott a kereszténység terjedése.

Persze a kereszténység sem magát a fürdést tiltotta, sőt elvárt volt, hogy az ember a vasárnapi misén tisztán jelenjen meg.

Azonban volt egy nagy gond. A korban kevés embernek volt saját fürdőszobája, ez szinte csak a felső elitnek jutott. Így szinte mindenki nyilvános fürdőkbe járt. S bár ezek nemi alapon el voltak különítve, egyházi szinten úgy ítélték meg, hogy a sok ember egy helyen meztelenül serkentheti a homoszexualizmust, ami egy bűn. Így elkezdtek rossz szemmel nézni a nyilvános fürdőkre. Az eredmény: a hívők nem mentek nyilvános fürdőbe, de mivel saját fürdő meg nem volt, így maradt a nem-fürdés, ill. a felületes mosakodás.

A másik ok nem vallási volt, hanem egészségügyi. Mivel a városok egyre nagyobbak lettek, egyre több ember járt nyilvános fürdőbe, így a betegségek is egyre jobban terjedtek a fürdőkben.

Így hát sok ember számára teljesen racionális döntés volt a fürdés abbahagyása: hiszen nem csak erkölcstelen, de egészségtelen is.

Nyugaton ez volt a szokás egészen a középkor végéig. Gyakorlatilag csak a parasztok fürödtek gyakrabban, de ez még erősítette is a fürdés alacsony státuszát magasabb körökben: így már parasztosnak is kezdett számítani a fürdés szokása.

Kelet-Európában viszont a dolgok máshogy alakultak. Az oroszoknál a fürdés a szauna szokása miatt eleve nem tudott egészségügyi problémává válni, hiszen a magas hőmérsékleten elpusztultak a baktériumok. S mivel a szaunák jellemzően sokkal kisebbek, mint a nagy fürdőházak, a homoszexuális csoportos szex kockázata sem tűnt akkora veszélynek.

A Balkánon pedig az iszlám hatása hozta el a fürdést. Eleve a Balkánon közelibb volt a kapcsolat az ókorral, mint nyugaton – ne felejtsük el, hogy a tévesen Bizáncnak nevezett Római Birodalom a XV. századig fennállt, s sok ókori szokást éltetett (szemben nyugattal, ahol a Római Birodalom az V. században véget ért, azaz ezer évvel korábban). Erre jött rá az iszlám hatás. A hithű muszlim naponta 5-ször köteles imádkozni, s imádkozni csak tisztán szabad. Így a muszlim ember kénytelen volt legalább hetente egyszer – de ha lehet, többször – fürdőbe menni, plusz naponta 5-ször mosakodni. A törökök által meghódított balkáni népek meg egyszerűen átvették a szokást.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.09.01. 10:26:28

@mézescsók: Igen, ez a régi, úgynevezett "száraz" tisztálkodási módszer továbbélése, úgy tudom.

mézescsók 2015.09.01. 10:26:52

@trendmanó: Nyilván. Amíg mi kifordulunk az étteremből, ha vaskos ételszag árad mindenből, pár évszázada ez nagyon kellemes odőrnek számított.

mézescsók 2015.09.01. 10:29:02

@trendmanó: Azóta már én is tudom, másként is kezelem. Szóval nem hökkenek meg.

FaBRiK 2015.09.01. 11:04:47

@Void Bunkoid: Azért ez inkább csak egy feltételezés a részedről. A panelban azért volt kád, mert:
1. Az multifunkcionális: lehet benne jó hosszan ázni, meg ruhát áztatni is. Na meg ugye karácsonykor a ponty. A miniatür fürdőszobában meg nem fért el zuhanyzó és kád is.
A mosás amúgy tényleg fontos szempont volt, a 70-80 évektől terjednek a mosógépek.
2. A kutúra része a fejlődés. A lavorból nehéz átszokni egyből a zuhanyzóba
3. Hangot sem szigeteltek, nem hogy vizet. Nem volt még meg a technológia, hogy a gyerek fürdésekor ne fürödjön az alul lakó is

kvp 2015.09.01. 11:10:18

Magyarorszagon a kozepkor kozepen, Matyas idejen volt vezetekes viz a varban es Esztergomban is (olasz technikaval, egyik helyen gravitacios, masik helyen szivattyus rendszerrel). A torok hodoltsag idelyen pedig a megmaradt romai furdok melle meg tobb, torok stilusu furdo epult. De meglepo modon meg Angliaban is van olyan furdo, ami a romai kor ota folyamatosan mukodik. A modern vizobliteses wc az 1600-as evek ota elerheto. A kozepkori koznep tisztalkodasarol annyit erdemes meg megjegyezni, hogy jellemzoen ma az ISS-en megszokott vizes torulkozos megoldas volt a jellemzo. Macerasabb, de ugyanolyan tiszta lesz tole az ember.

Egyebkent a klasszikus panelhazak kadjai futottek, tehat a furdoszoba futeset a kad alatt elhelyezett futotest biztositja. Ez azt jelenti, hogy viszonylag kenyelmesen lehet bennuk furdeni es a kozponti melegviz matt erre a kezdetektol naponta lehetoseg is volt es a szovjet vezetes is erre buzditott. Az, hogy ki hogy vette igenybe mar kultura kerdese, de pl. a francia forradalom idejen is volt olyan vezeto akirol feljegyeztek, hogy naponta egy orat furdott, tehat nem igazan lehet altalanositani.

A hazak tisztitasat pedig jellemzoen meszelessel vegeztek es a friss mesz fertotlenito hatasa egyertelmu, meg ha nem is tudta az atlagember, hogy az miert jo neki. Nem meglepo modon, minel nagyobb volt egy varos es minel tobb szegeny ember elt benne, annal sulyosabb volt a problema. A videki foldmuvelo lakossag nem volt annyira koszos mint pl. a varosi nyomornegyedek lakoi.

bontottcsirke 2015.09.01. 13:58:04

Akkor hazánk polgárainak nem kis része még a középkorban él?

dr. mesterséges színezék 2015.09.01. 14:37:35

@mézescsók: "Nem állítom, hogy mai szemmel nézve nem voltak büdösek, de még az is el tudom képzelni, hogy akkoriban mást tartottak büdösnek, mint most. "

Nem csak erről van szó, hanem az állandó szagingerrel szembeni közömbösségről is.
Aki volt katona vagy kollégista, vagy csak lépett már be a gyerekek/szülők szobájába reggel, az tudja, milyen dögletes tud lenni az "oroszlánszag", amit a szagban ücsörgők észre sem vesznek.

Hasonlóképpen minden lakásnak van egy saját szagfélesége, ami lehet kellemes, kellemetlen vagy éppen közömbös, de az ott élők számára érzékelhetetlen (hosszas távollét után se nagyon veszik észre), az idegen viszont kiszúrja.

Szóval ziher, hogy bűzlöttek eleink, de valószínűleg kevesebbet vettek észre egymás szagából, mint mi most a villamoson.

dr. mesterséges színezék 2015.09.01. 14:40:12

@trendmanó: "Sok korabeli leírás panaszkodik a terjengő emberi és környezeti bűzre, úgyhogy vélhetően nemcsak virágillat áradt"

A leírásokat ritkán követték el helybeliek, inkább utazók műfaja volt, ami a "szaga csak másnak van"-teóriát támasztaná alá.

mézescsók 2015.09.01. 15:00:33

@dr. mesterseges szinezek: A "szagingerrel szembeni közömbösség" - aj, de szépen fogalmaztad! - más, én nem erre gondoltam, bár igazad van, ez is az egyik oldala a dolognak (a dohányost nem bántja a füst, a nem dohányost igen).
Én konkrétan azon méláztam, hogy vannak szagok/illatok, amit egy másik korban talán kifejezetten kellemesnek tartottak, ma meg nem. Egy útszéli fogadóban nyilván elfogadott volt az étel, a por, az ital, az állat..., stb. szag. és nem zavart senkit, sőt, kellemes érzeteket kelthetett az éhes, fáradt utazóban.
Az elegánsabb körökben alkalmazott kencéket - feltételezem - ugyancsak kellemesnek tartották, de ahhoz, hogy elnyomja egy mosdatlan emberi test szagát, adagolni kellett bőségesen. Azt viszont már elég régóta tudjuk, hogy a legfinomabb parfűm is bűznek minősül, ha túladagolják.