Trendmanó

Plundranadrág – a méret igenis számított

2015. február 09. - trendmanó

pluderhose-gravure.jpgA középkori szűk nadrág után a divat az ellenkező végletbe csapott, így a 15. század végétől a nagyon bő, buggyos férfinadrág lett trendi. Különösen a német zsoldoskatonák, a landsknechtek szerettek benne divatozni. Ja, és a trükk: nem is egy nadrág volt az, hanem kettő.

landsknechte_1555.jpgAz évszázadokig hordott testhezálló nadrágbilincs szorításán csak lassan tudott enyhíteni a férfinép. Először a katonák változtattak, ugyanis a hatékony lándzsa/pika kezeléshez szabadon hajlítható bal lábra volt szükség, ami ugye a szűk nadrágban nem adatott meg nekik. A divat nem segített, továbbra is szűk  nadrágban illett járni, térden felül levágták hát a bal nadrágszárukat. Vannak korabeli metszetek, ahol látszik, hogy a katonák bal lábszára combközéptől meztelen.

plundra_nadrag_1567_upsalacastle.jpgAztán jöttek a zarándokok. Akkoriban – akárcsak ma, amikor a zarándoklat megint trendi – rengetegen voltak, ők a hosszú gyaloglásnál tapasztalták, hogy a passzentos nadrágban térdízületeik alig-alig hajlanak, nagyobb távot így lehetetlen megtenni. Ezért térdnél egyszerűen felvágták a nadrágot, és így már vígan poroszkáltak tovább.

szines_landsknecht_1.jpgA pompaszeretet azonban nem hagyott nyugságot az itt-ott kivágott nadrágnak, a kor divatszabói nem nyugodtak bele, hogy lyukakat vágjanak a nadrágra, hanem új megoldást eszeltek ki. Különálló, az övrésznél összefogott (szebbnél szebb) textilcsíkokból képeztek egy laza buggyos nadrágformát, amit a térd fölött vagy a térd alatt szalaggal rögzítettek. Eleinte viszonylag szolidabb darabok készültek. Az anyag minősége persze sokat elmondott viselője anyagi helyzetéről. Itt már rögtön lehetett pompázkodni, drága kelméket felhasználni. Ez lett a külső nadrág.

landsknecht-187.jpgAlá kellett felvenni egy másik, élénk színű, esetleg mintás selyemből, vászonból, posztóból vagy többféle kelméből összevarrt bélésnadrágot. Utóbbi rengeteg sok anyagból készült, igen bő volt és anyaga ízlésesen kitüremkedett a külső nadrág laza csíkjai között, szédítő kombinációkat tárva az új divatra éhes világ szeme elé.

Ez lett a 16. század jellemző férfiviselete. Az anyagpazarló, díszes divat különösen a német területeket kerítette hatalmába. A külső nadrág csíkjait különféle módokon (pl. ferdén, keresztben) fogták össze, dudorokat ráncoltak rá: nadrágkölteményeket hoztak létre, és viseltek büszkén.

landsknecht_1525-30.jpgA zsoldoskatonák – németül Landsknechtek – kifejezetten rajongtak érte. Tudnunk kell, hogy az akkori seregeknél még nem létezett egyenruha, a zsoldosok maguk gondoskodtak a ruházatukról, így aztán olyan trendi nadrágot hordhattak, amilyet csak akartak. És persze vetélkedtek. Egyre több rőf színes posztóból csináltatták az egyre bővülő nadrágot.

A 16. század közepe táján született meg a dagadozó szuperdarab, a plundranadrág (Pluderhose). A hasítékos megoldás persze nem csak a nadrágot támadta meg, a divatos ruházaton mindenütt megjelent, de a nadrágnál vitték leginkább túlzásba.

landsknecht_2.JPGA landskenchtek tipikus viselete anyagfelhasználásban méltó párja lett a nők földet söprő, hosszú uszályos ruhájának. Még a szószéken is prédikáltak a dagályos divat ellen. Wolfgang Musculus augsburgi teológus egy prédikációjában elrettentő példaként említette, hogy egy zsoldos kilencvenkilenc rőfnyi anyagból rendelt magának divatnadrágot, s mikor megkérdezték, hogy miért nem kerek száz rőfből készíttette a kérdéses darabot, azt felelte, hogy a „száz” rövid szó, a „kilencvenkilenc” sokkal ünnepélyesebb, tekintélyesebb. Akár igaz a kis példázat, akár csak a felborzolt lelkű teológus találta ki, azt mindenképpen jelzi, hogy a plundranadrág nem elszigetelt jelenség volt, hanem inkább járvány.8217312422_landsknechte.jpg

A brandenburgi választófejedelem be is tiltotta 1557 tájékán, de hiába, a landsknechtek tovább páváskodtak trendi bugyogóikban, és kevélyen elviselték azt is, amikor büntetésből ketrecbe zárták őket a piactéren. Másutt elrettentésül a hóhér egyenruhájává tették a plundranadrágot, de ez sem vált be, ugyanis a katonák nem foglalkoztak az ítéletvégrehajtó ruházatával, csak azért is viselték a nadrágszörnyet. Maga a hóhér pedig örült trendi munkaruhájának.

fencers-by-franz-isaac-brun-1559_1.jpgSzokás szerint a hatalmasok nem tudtak változást elérni, a divat szeszélye viszont egy idő után leapasztotta a duzzadó nadrágot, és ismét szűk lett. Ám a bő nadrág csak pár évig volt tetszhalott, a 16. század vége felé ismét dagadni kezdett, de ekkor már a spanyol udvar diktálta a régi-új divatot.

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr457156223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.02.11. 11:47:44

Gimisként egy színdarabban viseltem sárga buggyos térdnadrágot, sárga harisnyával és piros csokros térdszalaggal. Vicces volt. :)

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.02.11. 12:04:09

@kugi: Csinos lehetett! A régiek nagyon bírták az élénk színeket, úgyhogy a sárga-piros összeállítás kosztümös darabban teljesen korrektnek tűnik. :))

paráznabillegető 2015.02.11. 12:33:47

a lándzsát mióta kell vetni???
nem mondom, nem lehetetlen, csak értelmetlen...

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.02.11. 12:52:56

@paráznabillegető: Amennyire tudom, dárdát hajítanak, lándzsát pedig vetnek. A lándzsa közelharcos eszköz is volt (döfés), de időnként távolabbra is céloztak vele (vetés). :)

paráznabillegető 2015.02.11. 13:43:06

@trendmanó: na igen, de a landskenchtek leginkább pikával voltak felszerelve, illetőleg alabárddal vagy partizánnal (ez hasonló az alabárdhoz, de más a fejrésze). aztán voltak még akik pallossal nyomták, leginkább az ellen szálfegyverzetét törve, meg a muskétások, akik inkább arkebuszosok voltak, csak az hülyén hangzik, ők meg a sorok közül ritkították a szembenállókat.
lándzsát itt nincs nagyon értelme vetni. egyrészt a hatótávolsága, másrészt az ellenfél vértezettel ellátotsága okán, harmadrészt meg hol volt erre hely az alakzatban?
akik még a 19.században is vetettek lándzsát, azok afrika ében harcosai voltak. de ott nem is nagyon alkalmaztak szigorú hadrendet...

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.02.11. 15:03:06

@paráznabillegető: látom fegyverügyben topon vagy, nem is vitatkozom. Ez egyáltalán nem szakterületem, a falanxszerű zárt alakzatban való harc pedig valóban nem a lándzsavetést indokolja. Én nadrágügyben tájékozódtam, és így bukkantam az ezek szerint pontatlan indoklásra. Általánosabb megfogalmazásra javítottam a szövegben, köszi a segítséget.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.02.11. 15:30:06

@trendmanó: Abban a korban szerintem is korrekt lehetett volna, csak mai szemmel tűnt idétlennek. :))

for-avar 2015.02.23. 16:47:12

a magyar a lándzsát a hosszú döfőfegverre mondja
Kopja(lance)dzsida=lovas lándzsa 3métertől 5,5méterig. anehezeket a vérten lándzstámaszra(arres de lance) fektették. a könnyebbeket simán hón alá szorították, a hszárkopjákat eg szíjjas bőrsapkával a nyerghez feszítették.
gerely(javelin)= dobófegyver főleg gyalogos, a z embermagasságot nem haladja meg(1,5-1,8m). a római pila v pilum is ilyen, de annak hosszú gyengített émród a hegy szára és aék van benne. Ez becsapódáskor törik...így nem lehet visszadobni
kelevéz(jinette)= lovas gerely...de néha galogosan is forgatták egykezesként. De inkább dobták
Dárda(dardo, darts) egy nagy nyílvesszőre hasonlít...stabilizáló szárnya van. Svájci nyilnak is nevezték...alig hosszabb mint 1 méter
pika(pike)= legalább 3,75métertől akár 18-20láb is lehetett(548-610cm) kétkezes galogsági lándzsa...három sort dobtakvele össze az első sor a térdén tartottaa másik talpával rálépett. 35-45° felfelé állt ez a lovasok ellen védett. a második sora derekánál tartotta egyenesen. ők a galogosok ellen védték a csapatot. a harmadik sor leelé írányozta a pikát. a bekúsúk a fekvőket vette célba ezzel. Persze a sorokban a vállak összeértek. Köztük léptek ki az alabárdosok akik a becsúszókat aprították. a doppelsolderek a kétkezes kardoriásokkal harcoltak. eladatk a cseh vagy svájci ír zsoldosok sorainak megtörése volt. a muskétások megpróbálták az ellent folyamatosan ritkítani. a zwenandlerek izetése dupla annyi volt mint a többieké. a veszél is hatalmas volt. A landsknecht egszerre volt gyűlölt és írígyelt katona és FÉRFI. A kor menősége volt. Díszruhába csajozott, ivott, harcolt meghalt...

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2015.02.23. 16:56:53

@for-avar: Tyű, most már kezdek kiművelődni fegyverek tekintetében, köszi nagyon! :)))