Trendmanó


Lugosi Béla, a horrormitológia filmes megalapozója

2016. július 03. - trendmanó

lugosi-bela-dracula_04.jpg85 éve mutatták be a híres filmet, Drakula klasszikus megformálója pedig már 60 éve nincs köztünk, de hatása máig kitart. A filmes horror trend népszerűsége folyamatosan növekszik, ami Lugosi fővámpír tevékenysége nélkül valószínűleg nem így lenne.

bela_lugosi_18.jpgTemesvártól nem messze, Lugoson született 1882-ben Blaskó Béla Ferenc Dezső, akit mi már Lugosi Béla néven ismerünk. 12 éves korában megelégelte a szervezett oktatásban való részvételt, otthagyta az iskolát, és elszökött otthonról is. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát, és hamarosan színházrajongó lett. Nyilván különböző utazó társulatok előadásait látta csak, de ez elég volt. A jó kiállású fiatalember színésznek állt, több társulatnál játszott.

lugosi_bela_fortepan_1912.jpg1912-ben már felvette tagjai közé a Nemzeti Színház, mégpedig amorózó szerepkörbe. A Nemzetinek szüksége volt a vérfrissítésre, vonzó ifjakra: bizonyos szerepeket nevetséges lett volna a mégoly elismert, de már idősödő színészekre osztani.  (Ez a kedvenc képem róla, itt 30 éves, és a látvány alapján érthető, miért csapott le rá a Nemzeti... Forrás: Fortepan, adományozó: Saly Noémi.) Lugosi nagyon népszerű lett, de tehetségéről nem mindenkit sikerült meggyőznie.

Például Hevesi Sándor Görögtűz című darabjában alakított szerepéért így kritizálta Kosztolányi Dezső: „Lugosi Béla délceg jelenség, a frakk úgy áll karcsú termetén, mintha ráöntötték volna, s láttára a nézőtér hangosan felsóhajt, de vajon ki hiszi el ennek az egyébként kellemes embernek, hogy civilben genfi egyetemi tanár? Nem, ő mindvégig csak igen csinos, magyar hősszerelmes.” (Pesti Napló, 1918. május 4.) Nem tudni, Kosztolányi nem volt-e elfogult egy kicsit, mert később Lugosit mindenütt tehetségesnek ítélték.

Mindenesetre nemcsak a színpadon játszott sikerrel, hanem 1917-1918 között 12 magyar némafilmben is szerepelt. A filmekben Olt Arisztid művésznéven jelent meg.

Az első világháborúban önkéntesként szolgált, meg is sebesült (sok év múlva, állandó fájdalmai miatt ez közvetve hozzájárult morfin függőségéhez), ki is tüntették. A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a színész szakszervezet megalakításában, a bukás után a kényszerű emigrációt választotta.

Tovább