Trendmanó

Trendmanó

Mióta hordanak a nők bugyit?

2017. február 26. - trendmanó

bugyi.jpgA régi korokban alsóinget, alsószoknyát, fűzőt szinte minden nő viselt. Bugyit viszont általában nem. Valójában csak a 19. században lett trendi női fehérnemű belőle, de akkor aztán nem spóroltak a felhasznált anyaggal.

 

casale_subligaculum_piazzaarmerini_sicily_3-4cad_pd.jpg

Bizony, a férfi privilégiumnak tekintett alsó igen sokáig nem került be a női ruhatárba, de azért van rá történelmi adat, hogy az ókorban a római nők viselték. Sporthoz biztosan, ahogy a szicíliai Piazza Armerinában talált híres, 4. századi mozaikon látható „bikinis lányok” bizonyítják. Aztán hosszú szünet.

Ha a középkori Európában keresgélünk, látjuk, az alsónadrág szigorúan férfi ruhadarab. Nem volt mindegy, hogy ki viseli a nadrágot (hogy egy ma is sok nyelvben ismert mondást idézzek). A fehérszemélyek csak rövidebb vagy hosszabb alsóinget hordtak hosszú ruhájuk alatt, nem is gondoltak bugyi viselésre. Már a 15. században járunk, amikor születnek feljegyzések a női bugyogó (térdig érő, bő fazon) viseléséről. Spanyolországban bukkant fel, történészek szerint a mór viselet hatására. Innen kerülhetett aztán tovább a 16. században Európa más részeire. Apró érdekesség: II. (Őrült) Johanna kasztíliai királynő is hordott ilyet, neki volt egy fehér szőrmével bélelt bugyija is. (Nem emiatt nevezték őrültnek.)

olasz_16masodikfele_museocorrer_velence.jpg16c_italian_kurtizan.jpgLeginkább olasz arisztokrata nők hordták, calze néven az új fehérneműt. Meg persze a velencei kurtizánok, akik előszeretettel bújtak mindenféle férfias holmiba, evvel is izgatva a férfinépet, úgyhogy ezt inkább más kategóriába sorolnám. De például tudni lehet, hogy a nemesasszonyok közül Toledói Eleonóra 1561-ben rendelkezett eggyel. Ő ugyan spanyol nemes hölgynek született, de férjhez ment Cosimo Medicihez, és firenzei hercegnéként olasz nő lett.

Felbukkan Medici Katalin királyné neve is, ő új hazájában, Franciaországban terjesztette ezt a viseletet, nem sok sikerrel. A következő híres bugyiviselő megint egy Medici nő, és megint francia királyné: Medici Mária. Számára a feljegyzések szerint sok bugyogó készült, de ez már a 17. század közepe.

16thc_italian_met.jpgAngliát illetően a „naplókirály” Samuel Pepys igazít el bennünket, rá mindig számíthatunk, ha az élet apró részleteire vagyunk kíváncsiak. Féltékenykedett, és figyelte a feleségét. Az 1663. május 15-i bejegyzésében szégyenkezik is, mert megleste, hogy felesége szokása szerint viseli-e a bugyogóját. Viselte. A féltékeny naplóíró még egyszer ellenőrzi a nőt június 4-én, de az erényes feleség ismét csak felveszi a bugyogóját, nem készül frivol randevúra. Pepys megnyugodhatott, és mi is, mert látszik, hogy ekkor már Angliában is viseltek bugyit a tehetősebb nők.

Azért még a 18. században sem lett erős trend a bugyi hordása, és nemcsak a megkérdőjelezhetetlen férfiúi előjog miatt, hanem mert az orvosok a nők számára egészségtelennek tartották a zárt alsónemű viselését. Téli hidegben azért nem volt tilos.

ketreszes_bugyi.jpgempire-costume-robe-tulle.jpgAztán beköszöntött az empire stílus a 19. század elején, és a divatos női ruhák vékony anyagúak (pl. tüll), testhez simulóbbak lettek. Nem volt többé számtalan vastag ruharéteg, ami melegíthette volna a divathölgyeket. Elkezdtek hát hosszú alsónadrágot viselni.

Kb. 1820-ra a derékon összefogott, a lábak között nyitott, külön szárakból álló pantalette elfogadott lett. Különösen a natúr, majdnem testszínű változat volt népszerű, mert nem villant ki feltűnően a vékony ruha alól.

Az 1840-es évektől a divat megint változott, dagadozni kezdtek a szoknyák, ruhák. Hamarosan visszatért száműzetéséből a terjedelmes abroncsszoknya krinolin néven, de most különálló vázzal rendelkezett. Amit bármely szél magasra megemelt egy pillanat alatt. És elkezdődött az erkölcsök felett erősen őrködő viktoriánus korszak is. (Az evvel járó szigorúan prűd életszemlélet korántsem csak a brit birodalomban érvényesült.) Mindebből logikusan következik, hogy a bugyi villámgyorsan az „erkölcsös nő” ruhatárának alapdarabja lett. És milyen jó, hogy középen nyitott volt! Mivel a földig érő, vaskos ruharétegek nem könnyítették meg a vécé használatot, így legalább a bugyival nem kellett különösebben megküzdeni.

queen_victoria_knickers.jpgqueen_victoria.jpgMaga Viktória királynő is hordott természetesen bugyit. Adott a higiéniára is, így naponta tisztát vett fel. Mivel (a fiatal korát leszámítva) elég kövér volt, nem kisméretűt. Egyszerű, de finom lenvászon darabjai voltak, amelyek személyesen neki készültek: monogramja és egy korona volt a derékpántra hímezve. (Idősebb korában is a nyitott bugyi híve maradt.) Egy ilyen mega-bugyija 2016-ban került árverésre, és rekordáron, 16.250 fontért (közel 6 millió forint) kelt el.  

A szegények körében azért nem terjedt nagyon rohamosan a bugyiviselet, mert sokba került. Egyébként Magyarországon sem hordtak a szegényebb vidékek parasztasszonyai bugyit, még a 20. század első felében sem.

Az eleinte spártaian egyszerű kinézetű, térd alá érő, terjedelmes, ám erősen nyitott fehérnemű az 1860-as évekre már gyakran a szárak végén hímzéses díszítéssel és fodrokkal vagy csipkével büszkélkedhetett.

bugyi_1890s_met.jpgA forradalmi újítás az 1870-es évek második felében következett be: ekkortól a legtöbb bugyit középen teljesen összevarrták. Ebben a fajtában lehetett akár kánkánt táncolni nagyobb szeméremsértés nélkül, már ha eltekintünk attól, hogy magát a kánkánt az erkölcstelenség csúcsának tekintették.

combintaions_1887.jpgA már teljesen elfogadott bugyi főleg selyemből, vászonból, és téli használatra flanelből készült. Szorgalmasan hordták a nők, de nyilvánosan, társaságban beszélni egyáltalán nem illett róla. Mintha nem is létezne.

Pedig de. Sőt, született egy korabeli kombidressznek tekinthető variáció is, a combinations. Nem kellett külön alsóinget és bugyogót felölteni, mert a kettőt egybedolgozták. Ma simán felsőruházati darab lehetne, de akkoriban kifinomult, izgató és egzotikus fehérneműnek tartották. A század végére azért a külön bugyi győzött, ami ekkor még térdig érő, igen széles szárú, és csipkével erősen díszített szélű volt.

1920s_bugyi.jpegKomoly változást a 20. század eleje hozott, az 1920-as évek, amikor a fiús kinézetű nők jöttek divatba, akik kényelmes, egyszerűbb szabású ruhákat viseltek. Ahogy rövidebb ruhájuk, úgy fehérneműjük is dicséretes takarékosságot mutatott anyagfelhasználás terén, így a bugyi is sokkal kisebb, vékonyabb anyagú, és testhezállóbb lett. Azért ne tangára gondoljunk, inkább egy mai miniszoknyára emlékeztetett.

Innentől már modern fehérneműről beszélhetünk, olyanról, ami már nekünk sem teljesen idegen. Bár a szabás és a nagyság változott időről időre, az óriás bugyogó többé nem tért vissza.

marilynmonroe_2.jpgPersze a további évtizedek szexinek tekintett bugyijai még mindig olyan méretűek voltak, hogy ma egy konzervatív női sort is kisebb. Aztán eljött a tangák, a G-string, T-string és egyéb, tulajdonképpen pár madzagból álló bugyik ideje is, de ez már a jelen. Ma minden van, sok trendi és/vagy szexi fazon közül lehet válogatni. A fehérneműs cégek oldalain és az üzletekben lehet tobzódni.

Még annyit jegyeznék meg, hogy mindenkinek érdemes kitapasztalnia, milyen bugyi áll jól neki. És ha valaki szoknyát vesz fel, gondoljon arra is, hogy az ő ruháját is bármikor megemelintheti egy hirtelen fuvallat. ;)

A bejegyzés trackback címe:

https://trendmano.blog.hu/api/trackback/id/tr6212286985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sunny Days 2017.02.27. 20:20:50

reméltem, az írásból kiderül, hogyan oldották meg a korabeli hölgyek 'azokat' a napokat

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2017.02.28. 08:30:48

@sunny_days: A menstruációs időszak mikéntjéről nagyon kevés hiteles adat van. A férfiak, akik általában a feljegyzéseket készítették, nemigen foglalkoztak vele, a történeti kutatások pedig nem sok egyértelmű eredményt mutatnak, inkább csak feltételezések vannak (főleg a korai időkről). Egyelőre gyűjtögetem az alátámasztott adatokat, mert szeretnék majd erről írni, de lehetőleg nem hülyeségeket. :)

Intimitás Gourmet · http://intimitasgourmet.blog.hu/ 2017.02.28. 11:02:49

@trendmanó: nem jut eszembe de pár éve az egyik európai múzeumban látam régi fajta betétféleséget, érdekes megoldású bugyik mellett.
De maga a bugyi csak az elmúlt 30 évben is mennyit változott.

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2017.02.28. 11:50:04

@Intimitás Gourmet: Érdekelne, hol láttad. Ha eszedbe jut, jeleznéd? Egyébként rengetegféle betétet használtak az idők során. Legkevésbé a korai időkről lehet biztosat tudni, a 19. századtól már sokkal több az információ.
Igazad van, nagyon sokat változott a bugyidivat az elmúlt pár évtizedben. A modern bugyifajtákra pont azért nem akartam részletesen kitérni, mert tengernyi van belőlük, és én inkább addig próbáltam nyomon követni a dolgokat, ameddig a viselésük általános lett.

Walterhal 2017.03.01. 22:51:04

Az egyik nagynéném mutatott kb 55 éve nekem egy kézzel kötött betétet, ami hasonló alakú volt, mint a mostaniak. Ahogy emlékszem, lustakötéssel készült, pamut fonalból. Takarékos nő volt, ablakmosáshoz használta, mivel ő már akkor nem volt érintett 60 évesen.

szmoli2 2017.03.11. 11:57:56

@Walterhal: Gyerekkoromban (50-es évek) láttam ilyent a családban, az nem kötött volt, hanem egyszerű vászonanyagból készült és felkötőnek hívták.

mpl 2017.05.09. 13:31:20

A '80-as évek közepén az Alföldön fotóztam egy fél évig, bejartam sok apró falvat, tanyát, ha jól emlekszem a Nyírségben hallottam a "havikötő" nevű ruhadarabról, aelyet általaban lenvászonból készítettek-mivel ez bírta a főzés/fehérítés torturáját. Ez egy alsószoknyaszerű ruhadarab volt, amelyet végig hordtak a menstruáció alatt, időnként töröl-fordít mozdulattal végezték a szertartást, majd amikor a menses befejeződött, bizonyos falvakban kitették a tornácra, mintegy bemutatandó, hogy meg nő a nő. Majd beszedték és mosás, főzés, fehérítés után várta a következő bevetést. Jelezem, ezeken a helyeken még azidőtájt volt olyan, hogy az asszony csak akkor fürdött, ha az "ura" otthon volt, mert különben megszóltak, hogy 'kinek fürdik, mikor az ura a városban dolgozik, csak pénteken jön haza?'

trendmanó · http://trendmano.blog.hu 2017.05.09. 14:42:40

@mpl: Köszi, hogy leírtad, érdekes nagyon!

mpl 2017.05.09. 15:46:52

@trendmanó: szívesen :-)
Volt pár érdekes tapasztalat a messzi vidéken városlakó létemre

Polin 2018.06.08. 15:43:51

Milyen szerencsések vagyunk, mindennap válthatunk, fürödhetünk. Elképzelhetetlen hogy ne így legyen.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.09.07. 09:24:57

@Sunny Days: első kérdésem nekem is ez volt, miközben olvastam!

Örömhernyó 2020.09.07. 10:27:48

@Sunny Days: ahogy a mai trendi feministák: free bleeding

en.m.wikipedia.org/wiki/Free_bleeding

Szabadon véreztek, csak régen nem egy rétegnyi ruhát viseltek, hanem mondjuk 7 lenvászon alsószoknyát, ami felszívta a vért.

Sok kultúrában eleve a menstruáló nőt elkülönítették, nem kellett semmit csinálnia, se dolgoznia, menstruáció lezárulása után fürdött. Így aztán semmit se vérzett össze.
Régen azért nem volt olyan napi munkaterhe az emberelnek, mint amit ma csinálnak. Hogy ha esik, ha fúj, reggel 8-ra dolgozni kell menni, előtte gyereket oviba, iskolába vinni. A menstrualó nő mondjuk otthon maradt a gyerekekkel. Eleve rengeteg ünnepnapjuk volt, minden katolikus szent ünnepe szabadnap volt, elég lazán kezelték a munkaidőt, amikor aratás volt, akkor mondjuk reggeltől estig dolgoztak, amikor nem volt sok munka a földeken, akkor lazábban életek.
Itt Ázsiában, ahol élek, szintén jár havi egy nap szabadság a nőknek menstruació első napjára, amikor a legkellemetlenebb.

Almandin 2020.09.07. 15:20:09

@mpl: Ez a menstruációs szoknya nyilvános kiteregetése elég fura. Egyszerre voltak prűdek és szemérmetlenek bizonyos szempontból. Manapság sokkal szabadabb világ van, mégsem illik a használt intim betétet közszemlére tenni.
Sőt, én még a bugyijaimat se teregetem ki a kertben. Csak a lakásban. Zavarna, ha a férfi szomszédok azt néznék, milyen bugyim van (és titokban arra élvezkednének). Az, hogy ez nem alaptalan, a következő blogbejegyzés tanúsítja:
modoros.blog.hu/2016/10/29/hogyan_dobjad_fel_unalmas_vendegeskedeseidet
Más kérdés, ha én rajtakapnék egy vendéget, hogy a szennyesládából "csemegézik", gyorsan vége lenne a vendégeskedésének.

Almandin 2020.09.07. 15:30:08

@Örömhernyó: Sz. Morvai Judit leírta a palóc paraszti életet bemutató könyvében (1900 körüli viszonyokról szól a könyv), hogy a döngölt földpadlós parasztházakban a gyerekek és a nők gyakran ki se mentek pisilni. A nők sok alsószoknyát viseltek. Terpeszbe álltak, levizelték a padlót, ami beszívta. Évente egyszer egy szakember felszedte a felső földréteget és kicserélte. Tehát nemcsak a menstruációt oldották meg helyenként így, hanem a kisdolgot is.
A bugyi nélküliség egyébként azoknak lehetett kínos, akiknek volt inkontinenciájuk. Földpadlós házban ez még kevésbé volt kínos, de egyéb körökben már igen, ahol parkettás-szőnyeges környezet volt.

gigabursch 2020.09.07. 17:23:39

Kimaradt zárásként a jól ismert globális felmelegedés és a női bugyi mérete című ideillő fotó.

Almandin 2020.09.07. 18:25:16

@Örömhernyó: A régi idők munkaterheiről nem sok fogalmad van. A gépesítés nélküli háztartás és paraszti munkák sokkal több gürcölést kívántak meg az emberektől, mint egy mai átlagos irodista munkamennyisége. Felhúzni a kútból a vizet, fát hasogatni, tüzet gyújtani, úgy főzni meg vizet melegíteni, félkész ételek nélkül főzni, mosószerek nélkül, patakban mosni, kézi erővel aratni, stb. Sokkal többet dolgoztak a régi idők parasztjai, mint a mai emberek. Az ünnepnapok pont azért is voltak beiktatva, hogy ne csak a munkáról és az alvásról szóljon az élet.

xyyyxyxyyxyxyyx 2020.09.09. 07:18:28

@Almandin: "Az, hogy ez nem alaptalan, a következő blogbejegyzés tanúsítja: modoros.blog.hu[...]"

Hűbazmeg! :-D
süti beállítások módosítása